A Beatles volt a rockzene legnagyobb hat�s� �s legsikeresebb zenekara, akik 2004 v�g�ig vil�gszerte t�bb, mint 1,3 milli�rd lemezt adtak el – t�bbet, mint b�rki m�s. A m�v�szetek b�rmely �g�t is n�zz�k, kevesen voltak, akik n�pszer�s�g�kh�z, kritikai elismerts�g�kh�z �s sz�lesk�r� kultur�lis hat�sukhoz m�rhet�ek.

A Beatles tagjai John Lennon (ritmusgit�r), Paul McCartney (basszusgit�r), George Harrison (sz�l�git�r) �s Ringo Starr (dob) voltak; mindannyian az angliai Liverpoolban sz�lettek. A zenekar els�dleges dalszerz�i Lennon �s McCartney voltak. Karrierj�k sor�n kiadott lemezeik t�bbs�g�nek a producere George Martin volt. Menedzser�k 1967-ben bek�vetkezett hal�l�ig Brian Epstein volt.

A Beatles t�bb elad�si rekordot is fel�ll�tott �s t�bb, mint �tven Top 40-es kislemez�k jelent meg. Az els� brit zenekar volt, mely folyamatos n�pszer�s�gre tett szert az USA-ban, nem kevesebb, mint 27 1. helyezett dalt jegyezve csak Nagy-Britanni�ban �s az USA-ban; ennek k�sz�nhet�en a Beatles a 20. sz�zad legsikeresebb zenekara lett. Az EMI 1985-�s becsl�sei szerint addigra m�r t�bb, mint egymilli�rd lemezt adtak el vil�gszerte. "Yesterday" c�m� daluk a modern kori zenet�rt�net legt�bbsz�r feldolgozott dala (t�bb, mint 3000 v�ltozata l�tezik).

Legkor�bbi szerzem�nyeik rock and roll �s R&B-gy�ker� popdalok, n�ha ballad�k voltak. Az �vek sor�n zeneszerz�kk�nt �s el�ad�kk�nt is egyre �sszetettebb� v�ltak. Rengeteg st�lust kipr�b�ltak, t�bbsz�r egybeolvasztottak n�h�nyat. Dalaik siker�nek k�z�ppontj�ban a mel�dia �llt. A sz�mtalan st�lus ellen�re dalaik v�djegye az �nek �s a vok�l min�s�ge volt. A pop �s rock mellett folk, country, rockabilly, blues, soul, doo-wop �s sok m�s is vegy�lt zen�j�kbe. T�bb �j zenei ir�nyzatnak voltak az �tt�r�i, ezek k�z� tartozik a pszichedelia ("Strawberry Fields Forever") �s a hard rock ("Helter Skelter", "Revolution"). Szint�n el�sz�r haszn�ltak dalaikban komolyzenei megold�sokat, nagyzenekari hangszereket, vagy �ppen egy eg�sz nagyzenekart.

1963-as felt�n�s�k igazi szenz�ci�t jelentett az Egyes�lt Kir�lys�gban, fiatal, sikoltoz� �s �juldoz� l�nyok t�megei k�vett�k �ket; a brit sajt� a jelens�gre a "Beatlem�nia" nevet akasztotta. Ez 1964 elej�re �tterjedt �szak-Amerik�ra �s az egy�ttes hamarosan vil�gszerte n�pszer� lett. �t �v alatt korai sikereik k�ts�gtelen�l egyszer� zen�j�t (mint a "She Loves You" �s az "I Want to Hold Your Hand") m�v�szi, ig�nyes dalokk� fejlesztett�k (mint a Revolver, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band �s az Abbey Road albumok sz�mai). �k �rt�k a dalaikat, feszegett�k a st�di�k felv�teli lehet�s�geinek hat�rait, minden lemez�k �j, addig p�lda n�lk�li min�s�get �rt el – mindezekkel hossz�t�v� befoly�st gyakoroltak a popzen�re. Filmeket k�sz�tettek, a sajt� minden l�p�s�ket k�vette �s mintegy szimbolikus vezet�i lettek az 1960-as �vek ellenkult�r�j�nak, nyilv�nosan kutatva a keleti miszticizmust, a tudatm�dos�t� szereket �s a forradalmi politik�t.

Az egy�ttes 1970-ben oszlott fel.

T�rt�net�k

John Lennon 1956 nyar�n alak�totta a Quarrymen nev� skiffle zenekart. 1957. j�lius 6-�n egy rendezv�nyen l�ptek fel �s ekkor tal�lkozott Paul McCartneyval, aki hamarosan csatlakozott hozz�juk. 1958-ban egy ifj� git�ros, George Harrison ker�lt az egy�ttesbe, amely k�l�nb�z� neveken j�tszott. 1960-ban Hamburg-ba utaztak, ahol meg�llapodtak a The Beatles n�v mellett. Stuart Sutcliffe ekkoriban, 1960-61-ben szint�n vel�k j�tszott, �s hat�ssal volt megjelen�s�kre, st�lusukra. Menedzserk�nt id�nk�nt Allan Williams vagy Sam Leach dolgozott vel�k, am�g 1962-ben Brian Epstein v�glegesen �t nem vette ezt a szerepet.

Seg�ts�g�vel szerz�dtek az EMI lemezkiad� Parlophone csoportj�hoz. Az ekkor m�r k�t �ve vel�k j�tsz�, Pete Best nev� dobosukat elk�ldt�k a nagyobb gyakorlattal rendelkez� Ringo Starr kedv��rt.

A "Beatlem�nia" Nagy-Britanni�ban kezd�d�tt 1963. okt�ber 13-�n: ekkor adtak telev�zi� k�zvet�tette koncertet a londoni Palladiumban. Hamaroan �tterjedt az Egyes�lt �llamokra, az Ed Sullivan Showban val� fell�p�sek hat�s�ra. A popzenekar vil�gm�ret� szenz�ci� lett, �r�si rajong�t�borral �s d�h�dt t�mad�sokkal a kultur�lis kritika �s elismert el�ad�k, mint Frank Sinatra r�sz�r�l a zen�j�ket (amelyet faragatlannak �s zeneietlennek min�s�tettek) vagy megjelen�s�ket (botr�nyosan hossz� hajukat) illet�en.

1964-ben a Billboard 100-as sl�gerlist�j�n az �t vezet� helyet foglalt�k el; ezt a teljes�tm�nyt az�ta sem siker�lt senkinek sem megism�telni.

1965-ben az MBE (Member of the Order of the British Empire; a Brit Birodalom Rendj�nek tagja) �rdemrend �t�dik oszt�ly�val t�ntett�k ki �ket, amely ugyan m�g nem j�r lovagi c�mmel, de �gy is el�g nagy vihart kavart. Lennon �s Harrison ebben az �vben kezdtek k�s�rletezni az LSD-vel, McCartney 1966-ban k�vette �ket. Lennon egy �ri�si botr�nyt kiv�lt� interj�ban kijelentette, hogy a kereszt�nys�g haldoklik, �s hogy a "Beatles n�pszer�bb, mint J�zus" K�s�bb, a heves b�r�latokat k�vet�en egy sajt�t�j�koztat�n bocs�natot k�rt, mert a Beatles dalait tilt�list�ra tett�k az amerikai r�di�k, a d�li �llamokban nyilv�nosan �gett�k el lemezeiket �s olyan radik�lis csoportokt�l kaptak fenyeget�seket, mint a Ku Klux Klan.

Utols� hivatalos kocertj�ket San Francisco-ban adt�k 1966. augusztus 29-�n; ezek ut�n a lemezekre koncentr�ltak. Kompoz�ci�ik �s zenei k�s�rleteik megn�velt�k m�v�szi elismerts�g�ket, mik�zben meg�rizt�k �ri�si n�pszer�s�g�ket. P�nz�gyi helyzet�k azonban rosszabbodni kezdett menedzser�k, Brian Epstein 1967-es hal�la ut�n, �s a zenekar kezdett sz�tesni. Utols�nak min�s�thet� koncertj�k egy, az Apple st�di� tetej�n t�rt�n� �l� fell�p�s 1969. janu�rj�ban, amelynek a felv�telei v�g�l a Let It Be albumon jelentek meg. 1969-ben vett�k fel utols� val�ban k�z�s albumukat, az Abbey Roadot (b�r 1970-ben t�bb, kor�bban felvett sz�mot dolgoztak �t �s jelentettek meg a Let It Be lemezen) 1970-ben hivatalosan is feloszlottak �s Lennon 1980-as hal�l�val az �jraegyes�l�s minden rem�nye elveszett. Ett�l f�ggetlen�l t�rt�nt egy „virtu�lis” egyes�l�s, mert 1995-ben k�t, eredetileg Lennon-felv�telt, a "Free as a Bird"-�t �s a "Real Love"-ot a Beatles egykori tagjai �tdolgoztak, �s megjelentett�k az egy�b, kiadatlan anyagokat tartalmaz� albumukon �s a kapcsol�d� dokumentumfilmen, a "The Beatles Anthology" projekt keret�ben.

A st�di�munka fejl�d�se

A producer George Martinnak nagy szerepe volt sikereikben. Sokat kis�rletezett, hogy el�hozza a zenekarban rejl� lehet�s�geket. Egy gyeng�bb producer r�juk er�ltette volna n�zeteit �s megg�tolta volna az �ltala felismert �s b�tor�tott tehets�g �rv�nyes�l�s�t. Kor�bbi munk�inak (pl. a sk�t zen�t j�tsz� Jimmy Sanddel vagy a parodista Goon�kkal) k�sz�nhet�en nyitott szeml�let�, k�s�rletez� kedv� volt, aminek k�vetkezt�ben az egy�ttes sokat fejl�d�tt. Mivel a Beatles tagjai rajong�i voltak a Goon Shownak, Martin vel�k val� kapcsolata nagy benyom�st tett r�juk.

N�pszer�s�g�k cs�cs�n, az 1960-as �vek k�zep�n, k�t filmmel a h�tuk m�g�tt (Egy neh�z nap �jszak�ja �s a Help!) az egy�ttes befejezte a turn�z�st. Nem volt k�nny� sok ezer sikoltoz� rajong� el�tt fell�pni, akik rendszerint akkora zajt csin�ltak, hogy a zen�t nem lehetett t�le hallani, ez�rt 1966-ban abbahagyt�k a koncertez�st �s a lemezk�sz�t�sre koncentr�ltak.

A folyamatosan �j zenei hangz�s keres�se, k�b�t�szerek hat�sa �s a st�di�k technikai fejl�d�se olyan albumokat hozott l�tre, mint a mai napig klasszikusnak sz�m�t� Revolver (1966) �s Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (1967). K�l�n�sen figyelemrem�lt�ak az olyan felv�teli „tr�kk�k”, mint a hangszerkeszt�s, a szokatlan mikrofonelhelyez�sek, v�ltoz� felv�teli sebess�gek mellett, hogy addig a popzen�ben nem haszn�lt hangszerek jelentek meg lemezeiken, von�sok �s r�zf�v�sok egyar�nt, indiai hangszerek, mint a szit�r, �s elektronikus zenei alkalmaz�sok, mint a mellotron �s a szintetiz�tor.

Egyre nagyobb gondot ford�tottak saj�t produkci�ikra. Paul McCartney n�vekv� dominanci�j�nak is szerepe volt azokban a fesz�lts�gekben, amelyek v�g�l az egy�ttes sz�tes�s�hez vezettek.

A n�pszer�s�g egyre terhesebb volt sz�mukra �s a The Beatles ("Feh�r Album") megjelen�s�nek idej�re nagyon k�zel ker�ltek a feloszl�shoz: a zenekar tagjai t�bb sz�mot egyed�l vettek fel, Ringo Starr pedig a felv�telek k�zep�n k�t h�tre elt�nt a st�di�b�l. 1970-re v�gleg b�cs�t mondtak egym�snak �s mindegyik�k megkezdte sz�l�karrierj�nek �p�t�s�t, v�ltoz� sikerrel.

Filmek

Filmkarrierj�k az Egy neh�z nap �jszak�ja c�m� (t�bbsz�r a Marx fiv�rek munk�ihoz hasonl�tott) 1964-es v�gj�t�kkal kezd�d�tt. Rendez�je az a Richard Lester volt, aki a telev�zi�s Goon Show-t is rendezte; ezt a filmet fekete-feh�rben �s dokumentumszer�en k�sz�tett�k. 1965-ben forgatt�k a Help! c�m�, sz�nes, fantasztikus filmet, egzotikus helyeken, t�m�ja egy James Bond-st�lus� svindli k�r�l bonyol�dik. A Magical Mystery Tour az amerikai �r�, Ken Kesey LSD ir�nyults�g� buszt�r�j�nak hat�s�ra k�sz�lt, de a kritika a brit t�v�bemutat� idej�n, 1967-ben f�ldbe d�ng�lte. M�ra a klasszikus kultuszfilmek k�z� emelkedett.

A S�rga tengeralattj�r� c�m� anim�ci�s film nem sokkal ezut�n k�sz�lt, de maguk a zenekar tagjai viszonylag kev�ssel j�rultak hozz�: egy �l�szerepl�s epil�gusban kaptak szerepet �s n�gy �j dalt is adtak, de ebb�l az egyik, az "Only A Nothern Song" a Sgt. Pepper egyik kimaradt sz�ma volt. Ett�l f�ggetlen�l a kritika �nnepelte a rajzfilm mer�sz, innovat�v grafikai st�lus�t �s humor�t, csak �gy, mint a filmzen�t.

1969-ben forgatt�k a Let It Be-t, amely a csapat hanyatl�s�nak dokumentuma; zen�je az azonos nev� albumon jelent meg, amit m�g az Abbey Road el�tt vettek f�l. Ez lett az utols� lemez�k, hosszas szerz�d�ses huzavon�val �s Phil Spector producer kont�rmunk�j�val megsp�kelve.

Eredm�nyek

B�r tagjai viszonylag r�vid id�t t�lt�ttek egy�tt, a Beatles j� n�h�ny vil�grekordot �ll�tott fel, melyeknek egy r�sz�t m�ig sem d�nt�tt�k meg.

• A vil�g legsikeresebb el�ad�i, miut�n az EMI becsl�se szerint t�bb, mint egymilli�rd lemezt/CD-t/kazett�t adtak el vil�gszerte
• �k kapt�k a legt�bb platinalemezt (egyed�l az Egyes�lt �llamokban tizenh�rmat)
• T�bb listavezet� sz�muk volt, mint b�rmely m�s egy�tesnek (Ausztr�li�ban 23, Hollandi�ban 23, Kanad�ban 22, Norv�gi�ban 21, az Egyes�lt �llamokban 20, Sv�dorsz�gban 18). �rdekes m�don m�g t�bb daluk beker�lhetett volna ebbe a poz�ci�ba, nem egy esetben ugyanis egym�ssal versenyeztek. P�ld�ul a "Penny Lane"-t �s a "Strawberry Fields Forever"-t egyszerre, „dupla A-oldalas” kislemezk�nt adt�k ki, ami az �rt�kes�t�si adataik �s a r�di�id� megoszt�s�t okozta a k�t dal k�z�tt. M�g �gy is el�rt�k a lista m�sodik hely�t.
• T�bb listavezet� nagylemez�k volt, mint b�rmely m�s zenekarnak (az Egyes�lt �llamokban 19, az Egyes�lt Kir�lys�gban 15)
• �k t�lt�tt�k a legt�bb id�t a sl�gerlist�k �l�n (174 hetet az Egyes�lt Kir�lys�gban, 132 hetet az Egyes�lt �llamokban)
• �v�k – a megjelen�st k�vet� els� heti elad�sok alapj�n sz�m�tva – a legsikeresebb dupla album (az Anthology 1-b�l 855 473 darabot adtak el 1995. november 21. �s 28. k�z�tt)
• Sl�gerlista-helyez�sek tekintet�ben Lennon �s McCartney a legsikeresebb dalszerz�k. Az Egyes�lt �llamokban McCartneynak 32, Lennonnak 26 listavezet� sz�ma volt, ebb�l 23-at k�z�sen jegyeztek; az Egyes�lt Kir�lys�gban McCartney 28, Lennon 29 sz�ma ker�lt ilyen poz�ci�ba, ezekb�l 25 volt k�z�s szerzem�ny.
• 1964. �prilis 4-�n a Billboard sl�gerlist�j�n a Beatles foglalta el az els� �t helyet. Ez m�s el�ad�nak az�ta sem siker�lt. A dalok a "Can't Buy Me Love", "Twist and Shout", "She Loves You", "I Want to Hold Your Hand", �s a "Please Please Me" voltak.
• A k�vetkez� h�ten, �prilis 11-�n a 100-as list�n 14 a Beatles dala volt. Ezzel megt�rt�k a kor�bbi cs�cstart�, Elvis Presley 1956. december 19-�n fel�ll�tott rekordj�t, aki 9 dallal szerepelt a 100-as list�n.
• A "Yesterday" a legt�bbsz�r feldolgozott dal a k�nny�zene t�rt�net�ben, erre t�bb, mint 3000 alkalommal ker�lt sor. Ezzel beker�lt a Guinness Rekordok K�nyv�be. Ezen k�v�l ez a nemzetk�zi r�di�z�s t�rt�net�nek legt�bbet j�tszott sz�ma is.
• Az "I Want To Hold Your Hand" volt a leggyorsabban fogy� kislemez: az Egyes�lt �llamokban 3 nap alatt 250 ezer, az Egyes�lt Kir�lys�gban k�t h�t alatt egymilli� darabot adtak el bel�le (az els� 2 nap sor�n csak New York v�ros�ban �r�nk�nt t�zezret v�s�roltak bel�le a rajong�k)
• A "Can’t Buy Me Love" kislemez�re adt�k le eddig a legt�bb el�rendel�st: az Egyes�lt �llamokban 2,1 milli� darabot (a megjelen�s napj�n 940 225 darabot v�s�roltak bel�le)
• Az Egyes�lt Kir�lys�gban a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band minden id�k legjobban v�s�rolt albuma (t�bb, mint 4,5 milli� eladott darabbal.)
• 1965-�s, Shea Stadion-beli koncertj�kkel �j rekordot �ll�tottak fel a koncertl�togat�k sz�m�val (t�bb, mint 55 600 ember) �s bev�tel�vel. Ez volt a k�nny�zene t�rt�net�ben az els� koncert, amelyre stadionban ker�lt sor, nem sz�nh�zban vagy koncertteremben.
• Minden n�zetts�gi rekordot megd�nt�ttek az Ed Sullivan Show-ban t�rt�nt fell�p�s�kkel: az ad�s t�bb, mint 70 milli� n�z�t vonzott. A legenda szerint m�g a b�nesetek sz�ma is visszaesett ebben az id�szakban, b�r ez a h�resztel�s k�s�bb hamisnak bizonyult.
• 1965. j�nius 12-�n a Beatles tagjai megkapt�k az MBE (A Brit Birodalom Tagja) �rdemrendet.
• A Beatles az egyetlen, aki �tsz�r szerepel az Egyes�lt Kir�lys�g 100 legsikeresebb kislemez�nek list�j�n. Rajtuk k�v�l egyetlen el�ad� sem szerepel kett�n�l t�bb sz�mmal rajta.

Zen�j�k

A Beatlesre igen kev�ss� hatott a blues (nem �gy, mint kort�rs�ra, a Rolling Stonesra). B�r zen�j�k nagyon k�l�nb�z� forr�sokb�l t�pl�lkozott, val�di gy�kere a popzene volt. Saj�tos �nekharm�ni�iban felfedezhet� a korai Motown m�v�szeinek hat�sa; legink�bb val�sz�n�leg Chuck Berry zen�je a Beatles hangz�s�nak eredete (a "Roll Over Beethoven"-t �s a "Rock And Roll Music"-ot feldolgozt�k korai lemezeiken, de koncerten m�s sz�mokat is j�tszottak t�le). Berry hat�sa k�s�bb is nyilv�nval�, olyan sz�mok eset�n, mint az "Everybody's Got Something to Hide Except Me And My Monkey" (1968) vagy a "Come Together" (1969). Amikor a "Come Together" megjelent, Chuck Berry jogut�dja beperelte John Lennont szerz�i jogok s�rt�se miatt azzal, hogy nagyon hasonl�t a "You Can't Catch Me"-re. A per megegyez�ssel v�gz�d�tt, �s Lennonnak k�s�bb lehet�s�ge ny�lt n�h�ny Berry-dal feldolgoz�s�ra.

N�h�nyan �ll�tj�k, hogy a Beatlest legink�bb befoly�sol� m�v�sz Elvis Presley volt. Ez k�ts�ges. Paul McCartney egy interj�ban azt mondta, hogy Elvis �bresztette fel az �rdekl�d�s�t a git�r ir�nt �s John Lennon is szerette a zen�j�t. M�sok szerint viszont Elvis annyira kis m�rt�kben fedezhet� fel az egy�ttes hangz�s�ban, sz�maik st�lus�ban, �s mivel olyan sz�les k�rb�l tal�lhatunk r�juk hat� zenei st�lusokat, mint pop, R&B, soul �s korai rock, hogy John �s Paul ezt nyilv�nval�an m�s el�ad�kt�l is �tvehett�k �s Paul biztosan sz�mtalan m�s okb�l is git�rt ragadott volna.

Mindannyian nagyon szerett�k Little Richard sz�mait �s n�h�ny dalukban – k�l�n�sen karrierj�k elej�n – �k is haszn�lt�k a r� jellemz� fejhangokat. 1962-ben egy�tt turn�ztak Hamburgban, �s a Star Clubban egy�tt adt�k el� a "Long Tall Sally"-t. Ez a dal a Beatles �lland� koncertsz�mai k�z� tartozott, �s a McCartney-f�le feldolgoz�s�t (amely k�l�nb�z� v�logat�slemezeken jelent meg, ill. Amerik�ban a The Beatles' Second Album-on) Paul legjobb rock�nekesi teljes�tm�ny�nek tartj�k.

Elismerten fontos szerepe volt McCartney zenei fejl�d�s�ben Brian Wilsonnak a Beach Boys-b�l. Wilson elmes�lte, hogy a Rubber Soul amerikai verzi�ja inspir�lta a Pet Sound album elk�sz�t�s�re, aminek hat�s�ra McCartney kital�lta a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band koncepci�j�t. M�sik p�lda a "Back in the USSR", amely a Beach Boys "California Girls" c�m� sz�m�ra val� utal�sokat tartalmaz.

Az Everly Brothers szint�n nagy hat�ssal voltak a Beatlesre. John �s Paul folyamatosan ut�nozni pr�b�lt�k Don �s Phil Everly j�l felismerhet� kett�s harm�ni�it. Az 1962-es "Love Me Do" �s "Please Please Me" felv�telek vok�lis r�sze sokat k�sz�nhet az Everly�k "Cathy's Clown" (1960) c�m� sz�m�ban felbukkant �jdons�gnak. Egy�bk�nt a "Cathy's Clown" volt az els� olyan dal, amelyik egyszerre volt listavezet� az Atlanti-�ce�n mindk�t partj�n.

Gerry Coffin �s Carol King zen�j�t is meg kell eml�teni, akik h�th�ros �t�rt haszn�ltak. A Beatles megk�s�relte az � sz�maik kifinomults�g�t Buddy Holly, Berry �s egy�b korai rock and roll el�ad�k egyszer�s�g�vel vegy�teni. Lennon �s McCartney dalszerz�i egy�ttm�k�d�s�t Goffin �s King kapcsolata inspir�lta �s indul�sukkor arr�l �lmodtak, hogy olyanok lesznek, mint �k.

John Lennon kezdeti st�lusa sokat k�sz�nhet Buddy Hollynak �s Roy Orbisonnak ("Misery" (1963) �s "Please Please Me" (1963)). "That'll Be the Day" volt az els� dal, amelyiket Lennon megtanult j�tszani �s �nekelni, �s els� dalaik el�gg� hasonl�tottak hozz�. McCartney beismerte, hogy "Legal�bb az els� negyven, �ltalunk �rt dal Buddy Holly hat�s�ra sz�letett". Lennon nyilatkozata szerint "Buddy Holly elfogadhat�v� tette, hogy valaki szem�veget viselt. �N voltam Buddy Holly". M�g a Beatles elnevez�se is a zen�sz egy�tes�nek, The Crickets (T�cs�k) nev� zenekar�ra utalt. A Beatles 65 albumon szerepelt egy Holly-feldolgoz�s, a "Words of Love".

Miut�n megismerkedtek Bob Dylan m�veivel, Lennon a folkzene hat�sa al� ker�lt ("You've Got To Hide Your Love Away" �s "Norwegian Wood"), majd a pszichedelikus zene fel� ir�ny�totta az egy�ttest ("Strawberry Fields Forever", "Tomorrow Never Knows" �s "I Am the Walrus"). A Beatles karrierj�nek k�s�i szakasza sor�n Lennon �rdekl�d�se visszat�rt a korai rockzen�hez ("Don't Let Me Down" 1969-b�l).

Paul McCartney legjobban tal�n a zenekar romantikus ballad�inak �r�jak�nt ismert, kezdve az 1965-�s "Yesterday"-jel. Olyan m�v�szi �s �j form�tum� dalok k�t�dnek a nev�hez, mint az "Eleanor Rigby" �s a "She's Leaving Home". Egyre ink�bb az R&B hat�sa al� ker�lt, a fejl�d�s nyomon k�vethet� az "I Saw Her Standing There"-t�l (1963) a "Lady Madonna"-ig (1968). A "Helter Skelter" (1968) – mely egy korai heavy metal m�nek is tekinthet� – szint�n Paul szerzem�nye. Nagyszer�en b�nt a zongor�val, �s a billenty�s hangszerek fontos szerepet j�tszottak mind zeneszerz�i, mind el�ad�i karrierje sor�n. �rdekes m�don sem McCartney, sem Lennon nem tanultak meg kott�t olvasni.

George Harrison korai git�rst�lusa az 1950-es �vekbeli rockabilly nagyjaihoz hasonl�tott, mint Carl Perkins, Scotty Moore (� Elvissel dolgozott) �s Duane Eddy. Az "All My Loving" (1963) �s a "She's A Woman" (1964) ennek az id�szaknak a tipikus k�pvisel�i.

1965-ben Harrison valami �jat hozott a nyugati kult�r�ba, amikor a "Norwegian Wood"-ban egy�tt dolgozott az indiai szit�rm�v�sszel, Ravi Shankarral. A vele val� hossz� egy�ttm�k�d�s eredm�nyek�pp George szerzem�nyei k�z�l sok alapult a hindu zen�n, p�ld�ul a "Love You To" (1966), "Within You, Without You" (1967), �s a "The Inner Light" (1968). Az indiai zene �s kult�ra a zenekar eg�sz�t befoly�solta, ennek p�ld�i a "Tomorrow Never Knows" vagy a "Dear Prudence" is. Harrison k�s�bbi munk�iban visszat�rt a nyugati zen�hez �s jelent�s popzenei zeneszerz�v� v�lt, id�nk�nt olyan t�m�kkal, amelyek jelezt�k kapcsolat�t az indiai zen�vel �s a hindu istennel, Krisn�val.

Ringo Starr szerepe a Beatles hangz�s�ban kev�sb� ismert, mivel Ringo maga ritk�n �rt dalokat. B�r �ltal�ban l�gy baritonj�r�l ("Yellow Submarine" vagy az "Octopus's Garden"), megb�zhat� dobj�t�k�r�l �s egyszer�, k�zvetlen modor�r�l k�zismert, � volt a felel�s a zenekar id�nk�nti �s megd�bbent�en autentikus country-hangz�s��rt is ("What Goes On", "Don't Pass Me By").

A Beatles k�s�bbi zen�j�ben a dalok �teme lelassul, rendszerint nagyobb szerep jut a dallamnak �s a hangszerel�snek, mint a ritmusnak. Erre a st�lusra j� p�lda a "Penny Lane" (1967).

A zenekar 1966-os d�nt�se a koncertez�s befejez�s�r�l hirtelen ir�nyv�lt�st hozott. A "Paperback Writer"-t �rt kritik�k ut�n kreat�v energi�jukat a st�di�munk�kba �nt�tt�k, olyan eredm�ny �rdek�ben, amire b�szk�k lehetnek. A fejl�d�s trendje eddig is az egyre n�vekv� komplexit�s ir�ny�ba tartott technikailag �s st�lusukban is, de a folyamat l�tv�nyosan felgyorsult, mint az a Revolveren is l�that� volt. Az �j dalok t�m�ja t�bb� nem te, �n, szerelem, fi� �s l�ny tal�lkoz�sa �s hasonl�k voltak, mint 1963-ban, amikor munk�juk el�g nagy hasonl�s�got mutatott pl. a Hollies zen�j�vel is. Ett�l ekkorra el�g messze ker�ltek �s a t�m�k a h�zjav�t�st�l a cirkuszon �t a nonszensz dalokig terjedtek.

A zene bonyolults�ga, mely a Sgt. Pepper albumon olyan l�tv�nyos, a Yellow Submarine-en �rte el cs�cs�t. R�szben – az "It's All Too Much" �s az "Only A Northern Song" – az 1967-es lemezr�l kimaradt dalok ker�ltek r�, �s csak ekkor (1969. janu�rj�ban, a S�rga tengeralattj�r� filmzen�j�hez) ker�ltek felhaszn�l�sra. Nyilv�nval�, hogy a Beatles maga nem �rdekl�d�tt t�ls�gosan a projekt ir�nt, �gy nem �rezt�k fontosnak, hogy sok �j anyagot �rjanak hozz�.

A Revolver/Sgt. Pepper id�szak ut�n �gy t�nt, kreativit�suk kifulladt �s The Beatles elnevez�s� dupla albumukn�l, melyet nagyr�szt Indi�ban �rtak, visszat�rtek az egyszer�bb st�lushoz �s t�m�khoz (pl. "Birthday" – sz�let�snap). N�h�ny dal zeneileg (mint a "Why Don't We Do It In The Road" vagy a "Wild Honey Pie") sokkal kev�sb� volt �sszetett, mint legt�bb, k�t �vvel kor�bbi anyaguk �s 1969-ben, a "Get Back" projekt felv�teleikor – az 1970-ben megjelent Let It Be alapjai – a zenekar kezdett sz�tesni. (A projekt arra ir�nyult, hogy komoly hangtechnikai v�g�s �s egy�b mesters�ges hat�sok kik�sz�b�l�s�vel visszat�rjenek a zene alapjaihoz. A sors ir�ni�ja, hogy Let It Be-t agyont�mt�k al�fest� zen�vel, �s komoly mennyis�g� hangmont�ront�roz�st is alkalmazott rajta producere, Phil Spector). Mivel a Beatles nem akarta ennyiben hagyni a dolgokat, felvettek egy utols� albumot, az Abbey Roadot, amely �rettebb k�s�rlet annak a t�rekv�snek a megval�s�t�s�ra, hogy a st�di�technik�t a dalok jobb�t�s�ra haszn�lj�k ahelyett, hogy k�s�rletezn�nek, azt�n megn�zn�k, hogy is hangzik ez az eg�sz.

A Beatles sz�mait mai napig j�tssz�k k�l�nb�z� eml�kzenekarok koncertjein �s zen�s sz�npadi darabokban.

Zen�j�k igazi erej�t val�sz�n�leg John �s Paul kontrasztos st�lusa adta. Lennon sz�mai az akkori �zl�snek t�l szarkasztikusak �s skizofr�nek voltak, neh�z lett volna egy teljes, 45 perces albumot eladni vel�k; McCartney albuma pedig t�l ny�lasnak �g�rkezett. Mikor a k�t st�lust kombin�lt�k, a dalok kiegyens�lyozt�k egym�st. Egy kis keleties Harrisonnal megf�szerezve a lemezek sokkal er�teljesebbek lettek, mint az az egyedi sz�mok �sszess�g�b�l k�vetkezett volna.

�rdekess�gek

• Ringo Starr, Paul McCartney, Linda McCartney �s George Harrison is fell�ptek vend�gm�v�szk�nt a Simpsons c�m� anim�ci�s sorozatban, b�r nem egyid�ben. Ez az egyetlen nem variet� jelleg� m�sor, amelyikben mindegyik, John Lennont t�l�l� Beatles tag szerepelt.
• George Harrison r�szt vett Eric Idle �s Niel Innes Rutles c�m� filmj�nek elk�sz�t�s�ben, ami gyakorlatilag egy Beatles-par�dia. Innesnek m�g a Beatles dalok zen�j�t �s sz�veg�t is siker�lt kifigur�znia, alig kev�sb� hihet� sz�mokkal, mint az eredetiek voltak.