Paul McCartney

Paul McCartney 2004. j�nius 6-�n Pr�g�ban

Sir James Paul McCartney (Liverpool, Nagy-Britannia, 1942. j�nius 18.): brit zen�sz, zeneszerz� �s producer, akit els�sorban, mint a Beatles tagj�t ismernek.

Elismerten a 20. sz�zad egyik zenei ikonja. Az USA-ban huszonkilenc listavezet� kislemez�vel � tartja a rekordot; ebb�l huszat a Beatles, a marad�k kilencet a Wings tagjak�nt, valamint sz�l�karrierje sor�n adott ki. Karrierje sor�n t�bb, mint 50 Top 10-es sl�gert �rt, vagy volt benn�k t�rsszerz�, t�bben, mint b�rki m�s. Nagy hat�s� basszusgit�ros, elismert git�ros, zongorista �s dobos.

McCartney �s John Lennon volt a Beatles k�t f� dalszerz�je �s az ebben az id�szakban �rt dalait (mint a "Hey Jude" (1968), az "Eleanor Rigby" (1966), a "Yesterday" (1965) vagy a "Let It Be" (1970)) rendszerint a k�nny�zene t�rt�net�nek legjobbjai k�z� sorolj�k. � �rta a "Helter Skelter" (1968) c�m� dalt is, melyet sokan az els� heavy metal dalnak tartanak.

A Beatles 1970-es feloszl�sa ut�n is sikeres m�v�sz maradt. Az 1970-es �vekben Wings nev� zenekar�val, majd k�s�bb sz�l�karrierje sor�n Nagy-Britanni�ban �s az USA-ban 30 Top-10-es kislemeze jelent meg, t�bbek k�z�tt a "Maybe I'm Amazed" (1970), a "Live and Let Die" (1973), a "Band on the Run" (1973), a "Silly Love Songs" (1976), a "Pipes of Peace" (1983) �s a Stevie Wonderrel k�z�sen el�adott "Ebony and Ivory" (1982).

Sokszor vetik a szem�re - legink�bb a brit sajt� - hogy r�gim�di. Ennek ellen�re m�g ma is rengetegen kedvelik, 36 �ves sz�l�karrierje sor�n ott volt a sl�gerlist�kon �s beiktatt�k a Rock and Roll Hall of Fame-be.

A zen�l�s mellett gyakran fest (b�r eddig m�g nem rendezett ki�ll�t�st), t�mogatja az �llatv�d� szervezeteket, a tapos�akn�k felszed�s�re ir�nyul� kezdem�nyez�seket �s lelkes h�ve a vegetarianizmusnak.

Korai �vek

James Paul McCartney a Liverpool �szaki r�sz�n tal�lhat� Walton k�rh�zban sz�letett, ahol anyja, Mary Mohin McCartney n�v�rk�nt dolgozott; egy �vvel k�s�bb testv�re, Michael McCartney (szint�n zen�sz, m�v�szneve Mike McGear) ugyanitt sz�letett. �t �s �ccs�t r�mai katolikusnak keresztelt�k, de nem nevelt�k vall�sosan; sz�lei elt�r� vall�s�ak voltak. Apja, Jim McCartney egy t�nczenekar vezet�je �s autodidakta zongorista volt, aki m�r gyerekkor�ban t�mogatni kezdte Pault, hogy zen�sz legyen. Egy trombit�t adott Paulnak, de fia k�s�bb abbahagyta a trombit�l�st, mert a sz�j�n egy heg k�pz�d�tt, �s k�l�nben sem tudott �nekelni zen�l�s k�zben. Amikor a skiffle n�pszer�v� v�lt, Jim egy git�rt vett Paulnak, Mikenak pedig egy bendzs�t (Paul m�g trombit�lt, de sosem lett profi).

1956. okt�ber 31-�n �desanyja mellr�kban meghalt. Ez egy �letre sz�l� hat�st gyakorolt m�v�szet�re �s egy k�l�nleges k�t�st hozott l�tre John Lennonnal val� bar�ts�g�ban, akinek 1958. j�lius 15-�n halt meg az �desanyja. Mindketten a zen�ben tal�ltak vigaszt.

Paul McCartney azt �ll�tja, hogy apai �s anyai �gon �r sz�rmaz�s�. D�dapja, James McCartney �rorsz�gban sz�letett (n�h�ny ember szerint nagyapja, James McCartney II is). Anyai nagyapja, Owen Mohin 1880-ban, Ulster Monaghan megy�j�nek Tullynamalrow nev� v�ros�ban sz�letett, �s anyai nagyanyja, Mary Theresa Danher egy �r felmen�kkel rendelkez� glasgow-i asszony volt. Ezek szerint Paul McCartney �t nyolcad r�szben �r sz�rmaz�s�.

A Beatlesben j�tszott szerepe

Paul McCartney, 1964

McCartney el�sz�r mint a Beatles basszusgit�rosa, billenty�se, git�rosa, �nekese �s dalszerz�je v�lt ismert�. Lennonnal 1957. j�lius 6-�n tal�lkozott egy templomi rendezv�nyen, ahol Lennon The Quarrymen nev� zenekar�val l�pett fel. Hamar a zenekar git�rosa lett. Nem sokkal k�s�bb csatlakozott iskolat�rsa, George Harrison harmadik git�rosnak, valamint Stuart Sutcliffe basszusgit�rosnak �s Pete Best dobosnak. 1960-ban Sutcliffe Beatlesnek nevezte �t a zenekart. � Lennon legjobb bar�tja volt, �s csak hosszas gy�zk�d�s ut�n v�llalta el a basszusgit�ros szerep�t. 1960 november�ben azonban elhagyta a zenekart, �s Hamburgban �lt 1962-ben bek�vetkezett hal�l�ig; �gy McCartney lett a basszusgit�ros.

Szoros munkakapcsolatot alak�tott ki Lennonnal �s egy�ttm�k�dtek a dalok �r�sakor, annak ellen�re, hogy nagyon ritk�n �rtak egyenrang� partnerekk�nt dalokat. Val�j�ban csak 27 sz�mr�l mondhat� el, hogy t�nyleg ketten szerezt�k. Ilyenkor �ltal�ban egyik�k meg�rta a dal nagy r�sz�t �s a m�sik befejezte, beledolgozta egy m�sik dalba vagy hasznos v�ltoztat�sokat javasolt.Egy korai egyezs�g miatt ha b�rmelyik�k �rt egy dalt, annak szerz�jek�nt Lennon-McCartney szerepel. Ezt Lennon tal�lta ki, mert szerette a Leiber-Stoller szerz�p�ros dalait. A Beatles els� kislemez�nek, a "Love Me Do"-nak szerz�jek�nt m�g McCartney-Lennon szerepel.

McCartney egyik legjobb dala a sokszor feldolgozott "Yesterday". Azt �ll�tja, hogy a dallam �lm�ban jutott esz�be, �s abban sem volt biztos, hogy tudat alatt nem lopta-e valahonnan. Az eredeti c�m "Scrambled Eggs" (R�ntotta) volt, a sz�vege: „Scrambled eggs / Oh my baby, how I love your legs”.

A Beatles els� �veiben gyorsan fejl�d�tt zen�szk�nt, �nekesk�nt �s dalszerz�k�nt is. Nagy hat�ssal volt r� Buddy Holly �s Little Richard; k�l�n�sen nagy hat�st gyakorolt r� Richard magas „wooo”-ja, p�ld�ul a "From Me To You" vagy a "Kansas City/Hey, Hey, Hey, Hey" c�m� dalokban.

A balkezes McCartney tal�n kora legkreat�vabb �s legmeghat�roz�bb basszusgit�ros�v� v�lt, aki kiemelte az elektromos basszusgit�rt a h�ts� sorb�l, az ismeretlens�g hom�ly�b�l �s vezet� hangszerr� tette, amivel sz�mtalan zen�szt inspir�lt. 1965-re mind nagyobb nyom�st gyakorolt az EMI hangm�r�keire a jobb basszushang �rdek�ben, mivel nagyon csal�dott volt amiatt a gyenge hangz�s miatt, ami a Beatles korai felv�teleit jellemezte. J�t�k�t �s zen�j�t a zenekar legkreat�vabb korszak�ban, 1965-67-ben nagyban befoly�solta Brian Wilson, az amerikai producer-zeneszerz� munk�ja, aki a Beach Boys vezet�jek�nt az�ta klasszikus albumukkal, a Pet Sounds-szal forradalmas�totta a felv�teli technik�t �s az albumon hallhat� basszusj�t�ka a popzen�ben el�zm�nyek n�lk�linek sz�m�tott. Ennek eredm�nyek�pp McCartney egyre nagyobb figyelmet ford�tott a hangz�sra �s j�t�k�ra, kihaszn�lta az abbey road-i st�di� �j, t�bbs�vos felv�telek k�sz�t�s�re alkalmas pultj�nak lehet�s�geit �s �jravette a bonyolultabb r�szeket, amikor a sz�mok alapjai m�r k�szen voltak. T�ny, hogy a Pet Sounds a Beach Boys v�lasza volt a Rubber Soulra �s a Revolverre (ne feledj�k, hogy a Beatles albumainak USA-beli kiad�sain m�s volt a dalok sorrendje, mint a briteken).

A Beatles n�pszer�s�g�nek cs�cs�n Pault tartott�k a legj�k�p�bbnek a fi�k k�z�l �s � keltette fel legink�bb a n�i k�z�ns�g �rdekl�d�s�t. Furcsam�d � volt az utols�, aki megn�s�lt �s az egyetlen, aki sosem v�lt el. A Jane Asher sz�n�szn�vel val� kapcsolat�nak v�ge fel� megismerkedett egy amerikai f�nyk�p�sszel, Linda Eastmannel. 1967 m�jus�ban tal�lkoztak el�sz�r Georgie Fame koncertj�n a Bag O'Nails klubban. M�sodszor 1967. j�nius 1-j�n, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band bemuat� partij�n, �s kapcsolatuk a k�vetkez� k�t �vben egyre komolyabbra fordult. 1969. m�rcius 12-�n esk�dtek meg a marylebone-i anyak�nyvvezet� hivatalban, r�vid polg�ri szertart�s keret�ben. Paul �r�kbefogadta Linda el�z� h�zass�g�b�l sz�letett l�ny�t, a h�t�ves Heathert, majd tov�bbi h�rom gyermek�k sz�letett: Mary (1969-ben, akit McCartney �desanyja ut�n neveztek el), Stella (1971-ben) �s James (1977-ben, Paul 1976-ban elhunyt �despja ut�n nevezt�k el). Boldog h�zass�gban �ltek eg�szen 1998-ig, amikor Linda mellr�kban elhunyt. �ll�t�lag h�zass�guk alatt sosem t�lt�ttek egy h�tn�l hosszab id�t t�vol egym�st�l.

A Beatles v�ge fel� Lennon �rdekl�d�se er�sen cs�kkent a zenekar ir�nt, mik�zben McCartney egyre sikeresebb popzen�ssz� v�lt, olyan dalokat �rva ekkor, mint a "Hey Jude", "Let It Be" �s a "The Long and Winding Road".

K�zismert t�ny, hogy a zenekar k�s�i munk�inak is � volt a f� mozgat�rug�ja. Amikor 1966 k�zep�n befejezt�k a turn�z�st, Lennon �s Harrison vid�ki birtokaikra vonult vissza, t�vol Londont�l, McCartney azonban a v�rosban maradt. El�sz�r a v�rosk�zpontban lakott, majd nagyobb rezidenci�j�n, St John’s Woodban, nem messze az Abbey Road Studiost�l. Gyakran l�tt�k nagy kultur�lis esem�nyeken, mint amilyen az International Times alap�t� est�lye volt a Roundhouse-ban 1966. okt�ber 15-�n (itt �lruh�ban jelent meg). Nagy �rdekl�d�st tan�s�tott a k�pz�m�v�szetek ir�nt, �gy szoros bar�ts�gba ker�lt a vezet� m�keresked�kkel �s gal�ria-tulajdonosokkal; felfedezte a k�s�rleti filmeket �s rendszeresen j�rt moziba, sz�nh�zi el�ad�sokra �s komolyzenei koncertekre. T�bb albuma jelent meg The Fireman (T�zolt�) �ln�ven �s k�s�rleti zenei albumokat is kiadott saj�t nev�n (Liverpool Sound Collage).

B�r a zenekarb�l � volt az utols�, aki kipr�b�lta az LSD-t, � volt az els� brit popszt�r, aki nyilv�nosan bevallotta haszn�lat�t. Ez a r�vid bejelent�s, amit egy 1967 nyar�n megjelent �js�gcikk tartalmazott, vil�gszerte c�moldalra ker�lt. A h�res 1967 j�nius 19-i BBC telev�zi�s interj�ban ism�t felvet�d�tt a t�ma �s McCartney ny�ltan v�laszolt:

„Egy �js�g megk�rdezte �s d�ntenem kellett, hogy hazudok, vagy elmondom az igazat. �gy d�nt�ttem, �szinte leszek... de igaz�n nem akartam err�l besz�lni, tudja, mert val�j�ban senkinek sem kellett volna elmondanom. Nem pr�b�ltam meg sz�tk�rt�lni a vil�gban az �gyet. Az �js�g�r� egy t�megeknek sz�l� m�diumot k�pviselt. Megtartottam volna magamnak... ha � is hallgat r�la. De � el akarta h�resztelni, teh�t az � felel�ss�ge, hogy ekkora h�r lett bel�le, nem az eny�m.”

�rdekes m�don ezen nyilatkozat �s azon k�s�bbi beismer�s ellen�re, hogy ebben az id�szakban rendszeresen �lt kokainnal, McCartney azon kev�s szerencs�s popszt�r k�z� tartozott, akik ellen nem indult elj�r�s k�b�t�szerrel val� vissza�l�s miatt. Nem �gy, mint Lennon, Harrison �s sok m�s bar�tjuk ellen, p�ld�ul a Rolling Stones vagy Donovan.

Paul volt az els� Beatle, aki k�ls� zenei projektre adta a fej�t, mikor George Martin seg�ts�g�vel elk�sz�tette az 1966-os The Family Way c�m� film zen�j�t, amely�rt megkapta az Ivor Novello-d�jat a legjobb instrument�lis t�ma kateg�ri�ban. Ezen k�v�l sz�mos m�v�sz sikeres lemez�n�l k�zrem�k�d�tt zeneszerz�k�nt vagy producerk�nt, j� p�r esetben �ln�ven.

� adta az �tletet a Beatles t�bb k�sei munk�j�hoz, p�ld�ul a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Bandhez, a Magical Mystery Tour c�m� filmhez �s albumhoz, valamint az Abbey Road m�sodik oldal�n hallhat� egyveleghez.

Bal oldalt Paul McCartney git�rja

1969-ben, annak ellen�re, hogy a zenekar a sz�tes�s jeleit mutatta, megpr�b�lta r�venni a t�bbieket a sz�npadra val� visszat�r�s�re. Elind�tott�k Get Back projektet, mely utols� filmj�k �s albumuk, a Let It Be form�j�ban val�sult meg. Ugyan McCartney abban rem�nykedett, hogy �jra k�zel ker�lhetnek egym�shoz, a film nyilv�nval�v� tette, hogy az egy�ttes kreat�v er�forr�sai kimer�ltek �s a c�v�d�s, a f�lt�kenys�g �s a Beatles-l�t folyamatos nyom�sa a n�gy m�v�szt visszaford�thatatlanul egym�s ellen hangolta. Bels� vit�ikt�l f�ggetlen�l a zenekar n�pszer�s�ge ism�t n�ni kezdett �s a nyilv�noss�g �rdekl�d�s�t csak fokozta az az 1969-es v�rosi legenda, mely szerint McCartney meghalt �s m�g 1966-ban titokban helyettes�tett�k Billy Shearsszel. A rajong�k azt gondolt�k, hogy Brian Epsteint is helyettes�tett�k, de v�g�l az eg�sz �sszeesk�v�s elm�let hamisnak bizonyult. Ez a sz�besz�d m�g mindig n�pszer� t�ma a vil�gh�l�n �s nem kevesebb, mint �t k�nyvet �rtak r�la.

B�r Ringo Starr 1968-ban r�vid id�re elhagyta a zenekart, csak�gy, mint George Harrison is 1969-ben, Lennon volt az, aki �gy ment el 1969 augusztus�nak v�ge fel�, hogy t�bb� nem is t�rt vissza. A v�g�n m�gis Paul tett pontot az esem�nyek v�g�re, amikor 1970. �prilis 10-�n, egy h�ttel els� sz�l�album�nak megjelen�se el�tt nyilv�nosan bejelentette a Beatles feloszl�s�t. Miut�n 1970. december 31-�n pert ind�tott a t�bbiek ellen, a Beatles hivatalosan is feloszlott.

Eddigre Lennon �s McCartney kapcsolata romokban hevert a t�bb �ves vit�k �s rivaliz�l�s nyom�n, �s csak nem sokkal Lennon hal�la el�tt b�k�ltek ki valamennyire.