A Hair egy eg�szen k�l�nleges film, �s nem puszt�n az�rt, mert egy musical, ami roppant eredeti m�don van megrendezve, �s nem is az�rt, mert a h�bor�, mint olyan ellen fejt ki tudatform�l� hat�st, hanem mert egy olyan k�l�n�s fenomenont is siker�lt megjelen�tenie a v�sznon, mint amilyen a szabads�g, s ez�ltal egy eg�sz kort siker�lt saj�t anyag�ba becsomagolni, �s k�s�bbi korok sz�m�ra hozz�f�rhet�v� tenni. Am�g a musical-ek �ltal�ban olyan filmek, amelyek dalbet�tekkel rendelkeznek, addig a Hair eg�szen m�s, sokkal ink�bb nevezhet� oper�nak, amely cselekm�ny�hez a zene szerves m�don hozz�tartozik. A Hair egy sz�nekb�l (szc�numokb�l, jelenetekb�l, sz�npadk�pekb�l) egym�s m�g� felf�z�tt dr�mai cselekm�ny. Minden sz�m egy sz�n. Minden jelenet egy-egy "sz�m", amely �nmag�ban is cselekm�nyt tartalmaz, vagy gondolatot. Ha valaki l�tott m�r egy k�lv�ri�t, ahol egy dr�mai cselekm�ny jelenetei k�l�n �llom�sokat jelentenek, tudja, milyen ez a t�rbe kiteregetett id�, milyen ez az �llom�sokra bontott cselekm�ny. Minden �llom�sn�l kedv�nkre id�zhet�nk, mint egy festm�ny el�tt egy k�pt�rban, s am�g ott vagyunk (az adott sz�m erej�ig), a cselekm�nynek azon a bizonyos pontj�n tart�zkodunk. Valahogy �gy �p�l fel a Hair.


A Hair maga, ami hajat jelent, a h�bor�t ellenz� fiatalok hossz� haj�t jelentette, amely a t�rsadalom bigott r�tegei, illetve a t�rsadalmi igazs�gtalans�gok ellen val� l�zad�st jelk�pezte. Az �let norm�lis menete az volt akkoriban, hogy rendezett k�ls�vel elmenni egyetemre, majd munk�t keresni, �s be�llni dolgozni, besz�llni a rendszerbe, ak�rmir�l sz�ljon is az. A rendezett k�ls� a r�vid hajat jelentette, �s ha valaki nem felelt meg ennek a krit�riumnak, ell�kte mag�t�l a lehet�s�get, hogy a t�rsadalomba probl�ma n�lk�l illeszkedjen. A film egyik bevezet� jelenete egy�bk�nt a t�rsadalomba val� illeszked�st�l tot�lisan idegen, meglehet�sen vakmer� tettet �br�zol. N�h�ny hossz� haj� fiatal felolvassa a katonai beh�v�j�nak a sz�veg�t, amely a t�rv�ny erej�vel k�telezi �ket arra, hogy bevonuljanak katonai szolg�latra, majd ezut�n �nnep�lyesen el�getik, kivonva ezzel magukat a t�rv�ny hat�lya al�l. Egy ilyen nyit�jelenetnek a jelent�s�g�t felbecs�lni is meglehet�sen neh�z. Szemben�ll�s az eg�sz t�rsadalommal, mindennel, amit az adott t�rsadalom k�pvisel. Mindezt mi�rt? Az�rt, mert nincs benn�k el�g f�lelem az engedelmess�ghez, az egy�ttm�k�d�shez, �s ez�rt kimondj�k, hogy semmi kedv�k elmenni Vietn�mba a frontra, �s m�soknak is ugyan�gy azt javasolj�k, hogy ne menjenek oda.

Ez a gondolat sz�munkra borzaszt�an t�voli, szinte el�rhetetlen, hiszen napjainkban a nyugati hadseregek zsoldosokat alkalmaznak, az amerikai katon�k heavy metal-t b�mb�ltetnek a tankokban, �s baromira �lvezik, hogy h�bor�ban vesznek r�szt, im�dj�k a fegyvereiket, �s b�keid�ben is �gy m�szk�lnak az utc�kon, mintha bevet�sen lenn�nek. A h�bor� azonban nem mindig volt ilyen (�s az emberek sem). Azok a vicces kis figur�k fekete-feh�rben, akik r�gim�di felszerel�sben, goly��ll�mell�ny n�lk�l rohang�ltak h�ban, s�rban, fagyban, addig, am�g egy l�ved�k le nem ter�tette �ket, hogy onnant�l egy holt test d�szletek�nt szerepeljenek a n�mafilmben. �k olyan emberek voltak, mint Tom Hanks a Ryan K�zleg�ny Megment�s�ben, tan�rok, hivatalnokok, m�rn�k�k, munk�sok, h�tk�znapi emberek, akiket vagy beh�vtak szolg�latra, vagy magukt�l jelentkeztek f�rfias ind�ttat�sb�l. A h�bor�, a front egyszer�en embertelen szitu�ci�, egy parancsnok �gy d�nt, hogy valahol kereszt�l kell menni, �s az illet� emberek fogy�eszk�zk�nt hullanak, mint az �p�t�iparban a f�r�fejek, �s nem hogy h�bor�t nem nyer senki a hal�luk r�v�n, de m�g tal�n egy csat�t sem.

�r�lt, �s abszurd szitu�ci�, hogy valakit�l elveszik az egy�nis�g�t, a saj�t ruh�j�t, a saj�t akarat�val val� rendelkez�st, �s onnant�l a sok egyforma ruh�ba b�jtatott emberrel egy�tt kell rohannia a biztos hal�l �s a gyilkol�s fel�. Ha valaki v�letlen�l arra �bredne, hogy ilyen helyzetben van, elmondhatn�, hogy ez a v�g, kisz�llni nem tud, mert vagy az "ellens�g" l�vi le, vagy a saj�t hadserege, parancs-megtagad�s�rt. Ha valaki kicsit is belegondol, r�j�n, hogy nem j� dolog ilyen helyzetbe keveredni. R�ad�sul mi�rt akarna valaki lel�ni valakit, csak az�rt, mert vietn�mi? �rtott az a szem�ly valamit neki? Semmit. Akkor minek l�je le, csak az�rt, mert kis Bush egyik el�dje ezt parancsolta neki? �r�lts�g. Ilyenben jobb nem is r�szt venni.
Az LSD nev� szert egy�bk�nt pont olyan c�llal fejlesztett�k ki, hogy harcra, gyilkol�sra k�ptelenn� tegye azokat, akiknek a szervezet�be bejutott. Egy vegyi fegyver akart lenni - a h�bor� ellen. Az�rt ez el�gg� sz�p ut�pia. Egy tudat�llapot, amely v�get vet a m�sz�rl�snak.


A film egy oklahomai sr�c (Claude) utaz�s�r�l sz�l New York-ba, ahol �nk�ntesnek k�sz�l jelentkezni a Vietn�mi h�bor�ba. Claude, a vid�ki sr�c sz�ges ellent�te a New York-i hippy t�rsas�gnak, �l�k�n Berger-rel. Claude keveset besz�l, keveset gondolkodik, egyszer�en csak teszi, amit tennie kell. Berger �s t�rsai egy kommun�ban �lnek, nincs p�nz�k, de ez nem �rdekli �ket, szabadok, �s �gy v�lik, nincs okuk sz�gyenkezni, hiszen szerint�k azok a sz�nalmas alakok, akik a bankokban, meg a hivatalokban dolgoznak. A szabad New York-i sr�cokat m�lys�gesen felkavarja Claude elsz�nts�ga, hogy felt�tlen�l Vietn�mba akar menni, hogy ott azt�n j�l megv�dje a haz�j�t (�s nem arr�l van sz�, hogy vietn�minak k�pzeli mag�t).
Sz�mos olyan filmet l�thattunk m�r, amelyben egy n�nek udvarolnak, �s az a c�l, hogy a n� a kezdeti kem�ny �s rideg �llaspontj�t�l elt�volodjon, felengedjen, �s v�gre �tadja mag�t az �rz�seinek. Itt most ebben a hagyom�nyosan n�i szerepben Claude-ot tal�ljuk. � az, akit a kis csapat, Bergerrel az �len megpr�b�l valahogy felmeleg�teni, megenyh�teni, hogy ny�ljon ki v�gre, �s legyen �nmaga, v�ljon �nmag�v�, ak�rmit jelentsen is ez.


Isteni, lecsiszolt, l�nyegret�r� dramaturgia ez. A sr�cok a tolerancia �s az egyetemes rokonszenv r�v�n nemcsak megkedvelik, nemcsak elfogadj�k Claude-ot, annak ellen�re, hogy az �v�kkel teljesen ellent�tes m�don l�tja a vil�got, de felel�snek is �rzik magukat �rte, mint a bar�tjuk�rt, �gy ad�dik az �tlet, hogy legal�bb szerezzenek neki egy eml�kezetes j� napot New Yorkban. Az is az �tlet r�sze, hogy kereszt�lh�gva az �sszes t�rsadalmi korl�tot, �sszehozz�k egy helyi milliomosl�nnyal, aki Claude sz�m�ra a v�gtelen�l t�voli, abszol�t el�rhetetlent jelenti.


Claude-nak sz�mos dolgot kell elfogadnia, amit mint sz�letett oklahomai, nem k�nnyen tud feldolgozni. El�sz�r is ott van a meleg-kin�zet� sr�c a csapatban, aki ink�bb a l�nyokat szereti, de Mick Jagger-t nem r�gn� ki az �gy�b�l. Azt�n ott van az a l�ny, aki nem tudja, hogy most fekete, vagy feh�r gyermeket v�r - mindez meredeken �tk�zik az oklahomai erk�lccsel. V�g�l ott van Berger, a spiritu�lis vez�regy�nis�g, aki minden t�rsadalmi szab�lyt felr�g, csak az�rt, mert szerinte az az �letforma, amit a t�rsadalom mindenkire r� akar er�ltetni, beteges, �res, r�ad�sul mag�ban foglal olyan eszeveszett �r�lts�get is, mint a Vietn�mi h�bor� t�mogat�sa, mint a bevonul�s a hadseregbe. Berger nyit� sz�ma a szod�mi�r�l, fell�ci�r�l, �s az �sszes tabur�l el�gg� beletraf�l a k�zep�be. Ezt k�veti egy sz�m a 16 �ves San Francisco-i pszichedelikus sz�zr�l, akit �ppen nem tal�l, �s aki menet k�zben m�r nyilv�nval�an el is vesz�tette a sz�zess�g�t. Azt�n j�n egy sz�m a drogokr�l, a felsorol�s jelleget ugyancsak nem n�lk�l�zve, amit a feket�kr�l sz�l� jelenet, illetve sz�m k�vet. A tudatt�g�t�s teljesen szisztematikus. K�s�bb pedig az I Got Life- "sz�m" egy manifesztum, kinyilatkoztat�s arr�l, hogy m�sk�pp is lehet l�tni az �letet, meg az ember szerep�t a t�rsadalomban. Az eg�sz egy felvil�gos�t� t�ra, egy k�rutaz�s, egy "v�rosn�z�s" a vid�ki sr�c sz�m�ra, hogy kiny�ljon a szeme, l�ssa, mir�l is sz�l, mif�le tilt�sokr�l, mekkora pr�d�ri�r�l az a t�rsadalom, amely szem�rmes megjegyz�s k�zt t�zezreket k�ld a hal�lba.


Akik csup�n mai szemmel n�zik, k�nnyen azt hihetik, hogy a hippik �gy vannak be�ll�tva, mint Tarzan a dzsungelben, aki felette �ll a civileknek. Egy�bk�nt nem, a Hair-ben (is) a hippik b�trak, mert lemondanak arr�l, amire mindenkinek f�j a foga, az aut�r�l, a t�v�r�l, a porsz�v�r�l, hogy cser�be szabad �s emberi �letet �lhessenek. Pontosan olyanok, mint Bonnie �s Clyde, �s mellesleg, noha mindenki �gy �ll�tja be �ket, mint szerencs�tlen l�zereket, m�g Bonnie-�kn�l is j�val nagyobb fenyeget�st jelentenek egy igazs�gtalan (despotikus) t�rsadalomra, l�sd egyetemi forradalmak.

Ami Milos Forman rendez�s�t illeti, m�r az elej�n, Claude hajnali buszra sz�ll�s, apj�t�l elb�cs�z� oklahomai jelenet�vel t�rt�nelmet �rt. P�r perc, j�form�n szavak n�lk�l, �s egy eg�sz �let benne van, lepereg el�tt�nk Claude apj�nak az �lete, �s Claude �lete is eg�szen eddig a pillanatig. Az Aquarius c�m� sz�mhoz tartoz� nyit�jelenet, a kamer�ba s�t� nappal, a fekete �nekesn�vel m�r b�s�gesen elegend� m�rt�kben felszabad�tja a remek�l meg�rt forgat�k�nyvet, �gy, hogy Forman innent�l ak�r h�tra is d�lhetett volna. De nem tette. Forman pontosan �gy viselkedett, mint a riporter, akit kik�ldtek egy kis helyi tud�s�t�s elk�sz�t�s�hez, de az esem�nyek magukkal ragadt�k. A film minden egyes jelenet�n �rezni, hogy nem egy izzads�gszag� "remake"-je a sz�npadi verzi�nak, hanem egy vadi�j dolog sz�let�se.

T�ny persze, hogy 1979-ben a Hair m�r egy majdnem 15 �ves darab volt, t�ny, hogy Johnson, Nixon �s az eg�sz Vietn�mi h�bor� m�r a m�lt� volt, a filmben m�gsem ezt �rezni, minden egyes jelenet�b�l ugyanaz a leveg� �rad, ami az 1969-es Woodstock-i fesztiv�lon volt bel�legezhet�. Am�gy a film a darabnak meglehet�sen kraat�v adapt�ci�ja, m�r csak az�rt is, mert a sz�ndarabbban eredetileg Calude is egy hippie volt, aki v�g�l elment Vietnam-ba, �s valljuk be, enn�l a filmb�li megold�s nagys�grendekkel jobb.

Forman eredetileg nyilv�n egyfajta eml�ket akart �ll�tani ennek a fantasztikus sz�ndarabnak, illetve a Vietn�mi h�bor�nak, �s vegy�k figyelembe, hogy a Szarvasvad�sz 1978-ban j�tt ki, hogy az Apokalipszis Most (1979), Szakasz (1986), vagy a Full Metal Jacket (1987) vagy a Sz�letett J�lius 4-�n (1989) filmeket ne is eml�ts�k. Az Eper �s V�r (1969), vagy a Zabriskie Point (1970) id�ben t�nyleg a hippie-�ra sz�l�ttei, �m szellem�kben, jelent�s�g�kben kicsit elmaradnak 10 �vvel k�s�bbi testv�r�k�n�l. Hogy hogy lehet ez?
Ilyen a tudati fejl�d�s, �gy l�tszik, ennyi id� kellett ahhoz, hogy m�g a h�tk�znapi amerikaiak is kezelni tudj�k a gondolatot, hogy Vietn�m borzaszt� volt, borzaszt� nagy hiba, illetve b�n.

Az �js�g�r�k persze mindent elk�vettek annak idej�n, hogy ezt leleplezz�k, Nixon-t is �ppens�ggel �js�g�r�k buktatt�k meg (illetve a h�tt�rben M�ly Torok). �gy l�tszik, ennyi id� kellett ahhoz, hogy ezzel a traumatikus �lm�nnyel kezdeni tudjanak valamit.
Mindenesetre Milos Forman "eml�km� �ll�t�sa" roppant nagy szelet kavart vil�gszerte. Forman annyira mesterien �p�tette meg ezt a filmet, hogy b�rki, aki megn�zte, eg�sz egyszer�en egy fura id�tripen vehetett (�s vehet ma is) r�szt. Mesterien keverte a (ny�rs) polg�ri elemeket a f�ktelen, vad �s szabad megold�sokkal. Egyr�szr�l ott vannak sassz�z� lovak, a l�baikkal dobog� bizotts�gi tagok (melyekkel Forman a modoros v�gj�t�kok sz�m�ra iskol�t teremtett), m�sr�szt ott vannak az olyan felv�telek, amikor a kamer�ba beles�t a nap, mi pedig visszarep�l�nk az id�ben - eg�sz 69-ig, eg�sz Woodstock-ig. A nem zen�s jelenetek is mesteriek, ezeket a roppant er�sen hull�mz� �rzelmek jellemzik, amihez a zene moment�n hi�nya k�l�n dr�mai hat�st ad hozz�. Az eg�sz azonban nem annyira mesters�gbeli, szakmai teljes�tm�ny, hanem sokkal ink�bb egy d�nt�en spiritu�lis tett.

Milos Forman-t felszabad�totta a zene, a darab, Woodstock �s a hippie �ra, � pedig most cser�be felszabad�totta a darabot, m�gpedig egy megker�lhetetlen�l klasszikus filmm�. 1980-ban Oscar-ra m�g csak nem is jel�lt�k a Hair-t, a Golden Globe-on pedig m�g a legjobb musical/v�gj�t�k kateg�ri�ban sem nyert. Mellesleg a legjobb dr�ma d�j�t is akkor a Kramer Kontra Kramer nyerte meg, szemben az Apokalipszis Most-tal (!). Ennyit ezekr�l a d�jakr�l, illetve ebb�l is l�tszik, hogy b�r m�r 1980-at �rtunk, abszol�t felszabad�t� �s forradalmi tett volt ezt a filmet l�trehozni.


B�r manaps�g a zene, amit milli�k hallgatnak, m�g ritmus�ban sem hasonl�t a Hair zen�j�re, b�r manaps�g a drogokr�l tudjuk, hogy a k�l�nf�le maffi�k p�nzt�rc�j�t gyarap�tj�k, szervezet�nkb�l pedig �vtizedekig nem �r�lnek ki (itt term�szetesen nem a hasisra �s nem a marihuanara gondolunk), tudjuk, hogy a szex �vszer alkalmaz�s�t teszi sz�ks�gess�, a Hair minden �z�ben ugyan�gy nagyszer�, felemel� �lm�ny, mint amilyen 1980-ban volt. A szabads�g (amit szem�ts�g "szabadoss�gnak" titul�lni), a m�sok ir�nt t�pl�lt tolerancia, s�t, egy�b �rzelmek, a pozit�v, hum�nus gondolkod�s, l�t�sm�d sosem mennek ki a divatb�l, meg ha ki is menn�nek, annak is egyed�l csak az illet� divathull�m l�tn� k�r�t. Vannak �r�k, kultikus, klasszikus dolgok, ilyen a Hair is. Ha valaki az utols� k�psorokat n�zi, m�r a csod�latos hang� �nekesn� el�g volna az un. katarzishoz, de a k�pen ott van az a sok-sok ezer fiatal, akik abszol�t pozit�van egyetlen �ll�t�ss� s�r�s�dnek, miszerint baromira nem kellene megt�madni m�s orsz�gokat, �s �gy �ltal�ban embereket �lni, mert ez k�z�ns�ges t�meggyilkoss�g, �s b�r az intenz�v esz�tikai �lm�nnyel vagyunk elfoglalva, k�zben r�j�v�nk arra is, micsoda fantasztikus er�t k�pvisel ez a film.