George Harrison

George Harrison (Liverpool, Nagy-Britannia, 1943. febru�r 24 - Los Angeles, USA, 2001. november 29.) n�pszer� brit zeneszerz�, zen�sz, producer, aki legink�bb a Beatles tagjak�nt ismert.

Harrison volt a Beatles sz�l�git�rosa. A zenekar p�ly�ja sor�n John Lennon �s Paul McCartney voltak a f� dalszerz�k; Harrison dalai k�z�l csak egy vagy kett� ker�lt fel az albumokra. Ezek k�z�l a legh�resebbek: "If I Needed Someone" (1965), "Taxman" (1966), "While My Guitar Gently Weeps" (1968), "Here Comes the Sun" �s a "Something" (mindkett� 1969).

Harrison m�g a Beatles tagjak�nt kezdett �rdekl�dni az indiai zene �s a hinduizmus ir�nt; ennek nyom�n a nyugati t�rsadalom is komoly �rdekl�d�st tan�s�tott a keleti vall�sok, filoz�fi�k �s zene ir�nt. K�s�bb ez az �rdekl�d�s Harrison mag�n�let�nek �s zen�j�nek szerves r�sz�v� v�lt.

A Beatles 1970-es feloszl�sa ut�n sz�l�karriert kezdett, v�ltakoz� (n�ha eg�szen nagy) sikerrel. Legismertebb dalai ebb�l az id�szakb�l: "My Sweet Lord" (1970), "Give Me Love (Give Me Peace on Earth)" (1973), "All Those Years Ago" (1981) �s a "Got My Mind Set on You" (1987). Harrison szervezte az els� nagyobb j�t�konys�gi koncertet The Concert for Bangladesh c�mmel, amit 1971. augusztus 1-j�n tartottak a new york-i Madison Square Gardenben. 2004-ben Harrisont a Rock and Roll Hall of Fame tagj�v� avatt�k.

Harrison filmproducerk�nt is tev�kenykedett, 1979-ben megalap�totta Handmade Films nev� v�llalat�t. A t�rsas�g seg�ts�g�vel elk�sz�lt filmek k�z� tartozik a Brian �lete, az Id�bandit�k, a Withnail �s �n (Mi ketten c�men is ismert) �s a Mona Lisa. Harrison felt�nik Eric Idle Beatles-par�di�j�ban, az All You Need is Cash-ben (ismertebb c�m�n The Rutles).

Korai �vek

George Harrison az angliai Liverpoolban sz�letett. A pontos id�pont nem biztos: az anyak�nyvi kivonat 1943. febru�r 24-re, t�z perccel �jf�l el�ttre teszi sz�let�s�t, b�r � febru�r 25-�n �nnepelte sz�let�snapj�t. M�sodik n�vk�nt gyakran haszn�lta a Haroldot, pedig csak egy keresztneve volt. Harrison apj�t h�vt�k Haroldnak.

Gyermekkor�ban az Arnold Grove 12 sz�m alatti h�zban lakott. �ltal�nos iskol�ba a Penny Lane k�zel�be j�rt, a Dovedale Infantsba. K�s�bb a Liverpool Institute for Boys (ma m�r Liverpool Institute for Performing Arts) nev� iskol�ba j�rt, szeg�ny di�kk�nt, �s di�kt�rsai �gy eml�keztek r�, mint aki csendesen, egyed�l �lt a sarokban. Az 1950-es �vek k�zep�n ismerte meg Paul McCartneyt, aki ugyanebbe az iskol�ba j�rt, �s George 1958 febru�rj�ban m�r az akkor Quarrymen nev� egy�ttes sz�l�git�rosa volt. K�s�bb nevet v�ltottak, �s bel�l�k lett a Beatles.

1959-ben r�vid ideig a Blacklers Stores-ban dolgozott mint villanyszerel� tanonc. A munka haszn�ra v�lt, a Beatlesb�l � �rtett legjobban az er�s�t�kh�z �s m�s berendez�sekhez. K�s�bb saj�t st�di�t rendezett be Kinfaunsban, esheri h�z�ban. Itt � �s a Beatles is k�sz�tett demofelv�teleket.

Szerepe a Beatlesben

Harrison volt az els� Beatle, aki Amerik�ban j�rt. 1963 szeptember�ben megl�togatta Louise nev� n�v�r�t, aki Illinoisban �lt; a Beatles els� fell�p�se az Ed Sullivan Showban csak �t h�nappal k�s�bb k�vetkezett. L�togat�sa alatt gyakran ment el egy lemezboltba, ahol a Beatlesr�l �rdekl�d�tt. A tulajdonos m�g �let�ben nem hallott a zenekarr�l. Amikor visszat�rt Angli�ba, azt mondta zen�szt�rsainak, hogy el�g neh�z dolguk lesz, ha meg akarj�k h�d�tani Amerik�t.

A Beatlem�nia idej�n gyakran mint a „Csendes Beatle” hivatkoztak r� visszah�z�d� term�szete miatt �s az�rt, mert a sajt�t�j�koztat�kon szinte egy sz�t sem sz�lt. Ink�bb a k�l�nb�z� helyzeteket �s az embereket vizsg�lta. A Beatles tagjai k�z�l legink�bb �t �rdekelt�k a zenekar p�nz�gyei, Brian Epsteinnel gyakran besz�lt err�l. Zen�szt�rsaihoz hasonl�an neki is vannak nevezetes aranyk�p�sei; amikor egy �js�g�r� megk�rdezte, hogy mit csin�lnak k�t fell�p�s k�z�tt a hotelszob�ikban, Harrison azt felelte: „Korcsoly�zunk”. Amikor arr�l k�rdezt�k, mi a Beatles-frizura neve, csak annyit v�laszolt: „Arthur”.

Els� dal�t, a "Don't Bother Me"-t 1963-ban �rta, amikor beteg volt; saj�t szavai szereint az�rt, hogy l�ssa, hogy tud dalt �rni. A dal a Beatles m�sodik, With the Beatles c�m� album�n jelent meg 1963. november 22-�n. 1964-ben az A Hard Day's Night c�m� filmben is elhangzott. Legk�zelebb csak 1965-ben vettek fel dalokat Harrisont�l: a Help! c�m� albumon jelent meg az "I Need You" �s a "You Like Me Too Much".

Harrison saj�t dalait mindig maga �nekelte, de ezeken k�v�l a k�vetkez�ket is: a Please Please Me c�m� albumr�l a "Chains" �s a "Do You Want to Know a Secret?", a With the Beatles-r�l a "Roll Over Beethoven" �s a "Devil in Her Heart", az A Hard Day's Night-r�l az "I'm Happy Just to Dance With You" �s a Beatles for Sale-r�l az "Everybody's Trying to Be My Baby" c�m� dalokat.

Karrierj�ben fordul�pontot jelentett az 1965-�s amerikai turn�, mely sor�n egy bar�tja, David Crosby, a Byrds egyik git�rosa �s �nekese bevezette az indiai klasszikus zen�be, �s bemutatta Ravi Shankar szit�rm�v�sznek. Harrisont elb�v�lte a hangszer �s belemer�lt az indiai zen�be; Harrisonnak el�v�lhetetlen �rdeme, hogy a nyugati t�rsadlom megismerte a szit�rt �s India zen�j�t.

A Beatles t�vol-keleti turn�j�n vett mag�nak egy szit�rt, �s � lett az els� a nyugati k�nny�zene t�rt�net�ben, aki haszn�lta ezt a hangszert, m�gpedig a "Norwegian Wood (This Bird Has Flown)" c�m� dalban, a Rubber Soul c�m� albumon. S�kra sz�llt Shankar �rdek�ben, �s nagyr�szt neki k�sz�nhet�, hogy a szit�rm�v�sz fell�pett az 1967 j�nius�ban rendezett Monterey Nemzetk�zi Popfesztiv�lon. Shankar nem volt elragadtatva Harrison els� indiai hat�st mutat� dalait�l, de �letre sz�l� bar�ts�got k�t�tt vele. Ezut�n Harrison szit�rleck�ket vett Shankart�l Indi�ban.

Harrison �s John Lennon volt az els� a Beatlesben, aki kipr�b�lta az LSD-t, 1965-ben, tudtuk n�lk�l, fogorvosuk londoni fogad�s�n. Harrison hamarosan rendszeresen fogyasztotta �s lelkesen propag�lta, b�r k�s�bb megtagadta haszn�lat�t.

A mag�n�leti fordul�pont a Help! c�m� film forgat�s�n k�vetkezett be: a Baham�kon egy hindu h�v� mind a n�gy Beatle-nek adott egy k�nyvet, ami a reinkarn�ci�r�l sz�lt. Harrison egyre ink�bb �rdekl�d�tt az indiai kult�ra ir�nt, ek�zben pedig a hinduizmussal ismerkedett. 1966-ban, a Beatles utols� (amerikai) turn�ja �s a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band felv�tel�nek kezdete k�z�tt feles�g�vel, Pattie Boyddal Indi�ba utazott. Itt behat�bban tanulm�nyozta a szit�rt, t�bb guruval tal�lkozott �s t�bb szent helyet is felkeresett.

Furcsa m�don �pp feles�g�n kereszt�l ismerte meg (m�r Angli�ban) Maharishi Mahesh Yogit 1967-ben, aki a Beatles tagjait �s feles�geiket bevezette a transzcendent�lis medit�ci�ba. 1968 febru�rj�ban mindannyian az indiai Rishikeshbe rep�ltek, hogy a j�gi seg�ts�g�vel medit�ljanak. Ringo �s Paul kor�bban hazat�rtek, de George �s John �prilisig maradtak. Egy sz�besz�d terjedt, ami szerint a j�gi a Beatles k�s�ret�nek n�tagjait zaklatta. Amikor John err�l besz�lt, �pp George volt az, aki azt mondta, hogy igaz lehet. �prilisban �k is visszat�rtek Londonba, de Harrison nem adta fel a hinduizmusban val� hit�t.

K�zeli bar�ts�gba ker�lt Eric Claptonnal �s az 1960-as �vek v�g�n „Badge” c�m� sz�mot, ami a Cream b�cs�album�n jelent meg, 1969-ben. Ez a sz�m volt az alapja a Beatles Abbey Road album�n megjelent „Here Comes the Sun”-nak, amit Clapton h�ts� kertj�ben �rt. Harrison 1966-ban feles�g�l vette Pattie Boydot; Clapton az 1960-as �vek v�g�n beleszeretett a n�be, �s viszonzatlan �rzelmeit – k�ztudottan – a Derek & The Dominoes egy�ttessel 1971-ben kiadott, csod�latos „Layla and Other Assorted Love Songs” albumba �nt�tte. �m nem sokkal a megjelen�s ut�n Boyd elhagyta f�rj�t, �s 1979-ben v�g�l feles�g�l ment Claptonhoz. Mindezek ellen�re a k�t f�rfi bar�ts�ga t�retlen maradt.

Ugyanez nem mondhat� el Harrison �s Paul McCartney kapcsolat�r�l. A „White Album” felv�telei alatt az �lland� vit�k miatt Harrison t�bbsz�r is azzal fenyeget�z�tt, hogy elhagyja az egy�ttest. A kettej�k k�z�tti nyilv�nval� fesz�lts�g j�l l�that� a „Let It Be” film sz�mos jelenet�ben, �s ez od�ig fajult, hogy ekkoriban Harrison r�vid id�re ki is l�pett a Beatlesb�l.

B�r nem � volt a zenekar els�dleges zeneszerz�je (Lennon �s McCartney �rt�k a a hatalmas Beatles anyag legnagyobb r�sz�t), de az id�k folyam�n Harrison dalszerz�i k�szs�ge sokat javult, �s munk�ival fokozatosan elnyerte t�rsai �s a k�z�ns�g elismer�s�t. Az 1960-as �vek k�zep�n Lennon �s McCartney kezdte jobban elfogadni sz�mait, b�r k�s�bbi nyilatkozata szerint mindig neh�zs�gei voltak dalai felv�tel�vel, mert a t�bbiek egy lemezre sosem engedtek be t�bbet, mint egyet vagy kett�t. Eml�kezetes Harrison sz�mok ebb�l az �r�b�l az „If I Needed Someone”; „I Want To Tell You”; az indiai hat�st mutat� „Love You To”; a cs�p�s „Taxman”, a sokat szidott „Within You, Without You”, ami pedig a vil�gzene egyik alap�t�ja, vagy a „While My Guitar Gently Weeps”, amit nagyban befoly�solt bar�tja, Roy Orbison zen�je, �s egy m�sik bar�tja, Eric Clapton j�tszotta a git�rsz�l�j�t; �s a „Piggies”, ami szerencs�tlen m�don k�s�bb szerepet kapott Charles Manson gyilkoss�gi �gy�ben.

A „Here comes the Sun” �s a „Something” val�sz�n�leg a k�t legjobb Beatles szerzem�nye. S�t, a „Something”-ot Harrison egyik legjobb dal�nak tarj�k, amelyet m�g Frank Sinatra is feldolgozott. N�vekv� zeneszerz�i termel�kenys�ge p�ros�tva a lemezre juttat�s neh�zs�geivel azt eredm�nyezte, hogy a zenekar karrierj�nek v�g�re jelent�s mennyis�g� kiadatlan anyagot halmozott fel.

nyilv�n�tva.

Hal�la

George Los Angelesben halt meg, egy bar�tja otthon�ban 2001. november 29-�n, 58 �ves kor�ban. A hal�l oka �tt�tes t�d�r�k, amely megt�madta az agyat. Holttest�t el�gett�k, �s b�r a h�rek szerint hamvait a Gangesz foly�ba sz�rt�k, a cerem�ni�t nem az el�re bejelentett id�pontban hajtott�k v�gre, hanem a nyilv�noss�g kiz�r�s�val. Hal�la ut�n csal�dja a k�vetkez� nyilatkozatot tette k�zz�:

„�gy hagyta el a vil�got, ahogy �lt: b�zva Istenben, nem f�lve a hal�lt, nyugalomban, csal�dja �s bar�tai k�r�ben. Gyakran mondogatta, hogy »minden v�rhat, csak Isten keres�se �s egym�s szeretete nem«”.

Utols� album�t, a Brainwashedot, mely 2002 november�ben jelent meg, Dhani Harrison �s Jeff Lynne fejezte be. Hal�l�nak els� �vfrodul�j�n, a „Koncert George-�rt” keret�ben a k�t m�g �l� Beatle, Paul McCartney �s Ringo Starr, �s Harrison bar�tai a Royal Albert Hallban egy k�l�nleges eml�kkoncerten tisztelegtek el�tte, melynek bev�teleit a „Material World Charitable Foundation” kapta. Ravi Shankar l�nya, Anoushka Shankar Jeff Lynne-el k�z�sen adta el� az „Inner Light”-ot, Clapton �s Lynne az „I Want To Tell You”-t �s az „If I Needed Someone”-t, ,Tom Petty and The Heartbreakers (Jools Hollanddal Sam Brownnal) a „Taxman”-t �s az „I Need You”-t. Starr �nekelte a „Photograph”-ot, a Monty Python (Michael Palin, Terry Jones, Eric Idle and Terry Gilliam) a „The Lumberjack Song”-ot, McCartney �s Starr k�z�sen a „For You Blue”-t. A fin�l�n az �sszes el�ad� k�z�sen �nekelte a „Something”, a „While My Guitar Gently Weeps”, a „My Sweet Lord” (a billenty�kn�l Billy Prestonnal) �s a „Wah-Wah” c�m� Harrison-sz�mokat.

George Harrison �s Aaliyah Haughton t�rt�nelmet �rtak azzal, hogy �k eddig az egyetlen f�rfi ill. n�i el�ad�, aki posthumus ker�lt fel a brit sl�gerlist�k �l�re. Aaliyah a „More than a Woman”-el 2002. janu�r 13-�n, George a „My Sweet Lord” �j kiad�s�val 2002. janu�r 20-�n. Harrison 2004. m�rcius 15-�n sz�listak�nt is beker�lt a Rock and Roll Hall of Fame-be.