JOHN LENNON (1940 okt9.-1980dec 8)

John Ono Lennon (Liverpool, Egyes�lt Kir�lys�g, 1940. okt�ber 9. – New York, USA, 1980. december 8.), MBE (a Brit Birodalmi Rend tagja), a 20. sz�zad egyik legnagyobb hat�s� �nekese, zeneszerz�je, k�lt�je �s a The Beatles git�rosa. Az 1960-as �vek folyam�n Paul McCartneyval val� egy�ttm�k�d�se komoly hat�st gyakorolt a rockzene fejl�d�s�re, a komolyabb �s politikai �zenetet hordoz� ir�nyba terelve azt.

Lennon dalai tele vannak f�jdalommal �s rem�nnyel. Zen�je hol vid�m, hol pedig nagyon komor volt. Dalsz�vegeiben szem�lyes �s karrierj�hez f�z�d� v�gyait, gondolkod�sm�dj�t, a h�rn�v �rnyoldalait �s az aktu�lis esem�nyekr�l alkotott v�lem�ny�t fogalmazta meg. McCartneyval siker�lt meghonos�tania az elektronikus effekteket a rockzen�ben, lehet�v� t�ve ezzel sz�mtalan zenei st�lus kialakul�s�t.

Lennon a telev�zi�ban, filmekben (mint az 1964-es Egy neh�z nap �jszak�ja), sajt�t�j�koztat�kon �s interj�kban tan�bizonys�got tett szem�lyis�g�nek l�zad�, kritikus oldal�r�l, gyors �szj�r�s�r�l �s szarkasztikus humor�r�l. Munk�iban el�szeretettel alkalmazta a sz�nd�kos megt�veszt�st. Zenei karrierje mellett b�keaktivista, �r�, sz�n�sz �s fest�m�v�sz is volt. 1980. december 8-�n New Yorkban Mark David Chapman gyilkolta meg.

Korai �vek

A t�rsadalmi k�zhangulat Lennon sz�let�sekor el�gg� nyugtalan volt, mivel Nagy-Britannia �pp a m�sodik vil�gh�bor�t pr�b�lta megnyerni. Sz�lei mindketten rendelkeztek n�mi zenei h�tt�rrel, de egyik�k sem foglalkozott vele komolyan. Lennon a sz�leivel Liverpoolban �lt mindaddig, am�g apja, Alfred Lennon (becenev�n Alf, k�s�bb „Freddy”) haj�pinc�r ott nem hagyta a csal�dot. John ekkor m�g csak �t�ves volt. Anyja, Julia ekkor �gy d�nt�tt, hogy nem k�pes gondozni a fi�t �s n�v�r�re, Mimire b�zta a nevel�s�t. �gy John gyermek- �s kamaszkor�t Mendipsben, a Menlove Avenue 251. c�men t�lt�tte a nagyn�nj�vel �s annak f�rj�vel, George-dzsal.

Mint Liverpool legt�bb lakosa, Lennon is �r sz�rmaz�s� volt. Nagyapja, James Lennon 1858-ban, Dublinban sz�letett, nagyanyja, Mary (le�nykori nev�n Maguire) szint�n �r sz�let�s� volt. Anyja, Julia Stanley pedig walesi felmen�kkel rendelkezett. Lennon �r sz�rmaz�s�r�l csak feln�ttkor�ban �rtes�lt.

A fi�r�l kider�lt, hogy r�vidl�t�, �gy k�nytelen volt szem�veget hordani. Korai Beatles-beli karrierje sor�n kontaktlencs�t vagy dioptri�s napszem�veget viselt, de 1966-ban, a How I Won the War c�m� film forgat�s�n egy olcs�, eg�szs�g�gyi szem�veget kellett viselnie. A forgat�s ut�n azonban tov�bb hordta, �gy a kerek szem�veg szem�lyis�g�nek szerves r�sz�v� v�lt.

B�r nem az anyj�val �lt, rendszeres kapcsolatban volt vele �s a l�togat�sok alatt Julia megtan�totta bendzs�n j�tszani. John egy �letre elk�telezte mag�t a zene mellett. Nem sokkal fia 18. sz�let�snapja el�tt az anya baleset �ldozata lett: 1958. j�lius 15-�n egy r�szeg, szolg�laton k�v�li rend�r elg�zolta. Neki kellett azonos�tania anyja holttest�t. Ezut�n bar�ts�ga Paul McCartney-val m�g m�lyebb lett, akinek �desanyja szint�n meghalt, mellr�kban, amikor Paul 14 �ves volt. Az esem�ny Lennon t�bb dal�ra hat�ssal volt: „Julia” (1968), „Mother” (1970) �s „My Mummy's Dead” (1970). Els�sz�l�tt fi�t, Juliant �desanyja ut�n nevezte el.

Mimi nagyn�nje bemutatta Lennon n�h�ny rajz�t a Liverpool College of Artn�l �s el�rte, hogy a fi�t felvegy�k az iskol�ba. Itt tal�lkozott k�s�bbi feles�g�vel, Cynthia Powellel, azonban hamarosan meggy�l�lte az iskolai fegyelmet, konformit�st �s mint sok korabeli fiatal, egyre n�vekv� �rdekl�d�ssel figyelte a rock and roll-t �s olyan amerikai �nekeseket, mint Elvis Presley, Chuck Berry �s Buddy Holly. V�g�l az 1950-es �vek v�g�n megalak�totta saj�t skiffle zenekar�t, a The Quarrymen-t (iskol�j�r�l, a Quarry Bank High School-r�l nevezte el). Miut�n Paul McCartney �s George Harrison is csatlakozott, „Johnny and the Moondogs” n�ven rock and roll-t kezdtek j�tszani. Nev�ket k�s�bb Buddy Holly Crickets nev� zenekar�nak eml�k�re The Silver Beetles–re v�ltoztatt�k (k�t e-vel; „crickets”-„t�csk�k”, „beetles”-„bogarak”). Ezt hamarosan The Beatles–re r�vid�tett�k. 1962-ben feles�g�l vette Cynthi�t, mert a l�ny teherbe esett Julian nev� fiukkal.

A Beatlesben j�tszott szerepe

John Lennon, 1964

Mint a Beatles tagja, Lennon komoly hat�ssal volt a rock and roll-ra �s kib�v�tette a zenei ir�nyzat hat�rait az 1960-as �vekben. �t �s szerz�t�rs�t, Paul McCartney-t a 20. sz�zad legbefoly�sosabb zen�szei k�z�tt tartj�k sz�mon. Kett�j�k k�z�l Lennont tekintik a jobb sz�veg�r�nak �s McCartney-t a tehets�gesebb zeneszerz�nek. Ugyan nagyon leegyszer�s�tett, de ezen meg�llap�t�sban van n�mi igazs�g. B�r a legt�bb dalt Lennon–McCartney-k�nt jegyzik, de a Lennon �ltal inspir�ltak m�ly�rtelm�bb, �nelemz� �s sokszor szem�lyes dolgokkal foglalkoz� darabok. A legsz�rre�lisabb dalai a „Strawberry Fields Forever” �s az „I am the Walrus” sz�p p�ld�i k�l�nleges st�lus�nak. Zeneszerz�i kapcsolata McCartney-val t�bbsz�r k�sztette annak fel�letesebb, pozit�v szeml�let�nek az ellent�telez�s�re, megmutatva az �rem m�sik oldal�t. Ez „Getting Better” c�m� daluk sz�veg�ben is �rezhet�:

McCartney: „I have to admit it's getting better, it's getting better all the time.” („Meg kell mondanom, ez egyre jobb.”)

Lennon: „Couldn't get much worse!” („Sokkal rosszabb m�r nem lehet!”)

 „N�pszer�bbek vagyunk, mint J�zus”

Gyakran nagyon szabadon fejezte ki mag�t, a sajt� pedig sokmindenr�l megk�rdezte a v�lem�ny�t. 1966. m�rcius 4-�n a London Evening Standard �js�g�r�n�j�nek (egyik bar�tj�nak), Maureen Cleave-nek adott interj�j�ban a k�vetkez� kijelent�st tette a vall�ssal kapcsolatban:

„A kereszt�nys�g el fog t�nni. Megsz�nik, megsemmis�l. Err�l m�g csak vitatkozni sem vagyok hajland�. Igazam van �s be is fog igazol�dni. M�r most n�pszer�bbek vagyunk, mint J�zus. Nem tudom persze, melyik melyik fog el�bb let�nni a sz�nr�l, a rock ’n’ roll vagy a kereszt�nys�g. J�zussal nincs is semmi baj, de a k�vet�i ostob�k �s k�z�ns�gesek. �k csavarj�k ki �gy a dolgokat, hogy az sz�momra t�nkreteszi az eg�szet.” �t h�napig nem volt k�l�n�sebb visszhangja az interj�nak, akkor viszont egy Datebook nev� tin�dzserlap c�mlapon hozta az id�zetet.

Az Egyes�lt �llamok d�li ter�let�n tal�lhat� „Bibli�s orsz�gr�sz” lakosai �s konzervat�v vall�si k�rei komoly t�mad�st ind�tottak, aminek hat�s�ra az ottani r�di��llom�sok letiltott�k az egy�tes sz�mait, albumjaikat �s a hozz�juk k�t�d� term�keket pedig el�gett�k, elpuszt�tott�k. Spanyolorsz�g �s a Vatik�n denunci�llta Lennon szavait, majd D�l-Afrik�ban is betiltott�k a Beatles sz�mok r�di�s sug�rz�s�t. Lennon beismerte, nem �r�lt annak, hogy gy�l�lk�d�st sz�tott �s 1966. augusztus 11-�n a Beatles sajt�konferenci�t tartott Chicagoban a n�vekv� hiszt�ria csillap�t�s�ra.

„Azt hiszem, ha azt mondtam volna, hogy a telev�zi� sokkal n�pszer�bb, mint J�zus, nem lett volna semmi baj, de mivel egy bar�tommal besz�ltem, Beatles-t mondtam. Sajn�lom, hogy kinyitottam a sz�mat. Nem vagyok istenellenes, Krisztus-ellenes vagy vall�sellenes, nem �t�ltem el �s nem kissebb�tettem a jelent�s�g�t. Csak t�nyk�nt k�z�ltem, ami legink�bb Angli�ra igaz. Nem mondom, hogy jobbak vagy nagyszer�bbek vagyunk J�zusn�l, nem is hasonl�tom magunkat J�zus Krisztushoz mint szem�lyhez, istenhez, vagy ak�rkihez. Csak mondtam, amit mondtam, �s ez nem volt helyes. �s rosszul �rtelmezt�k. Ennyi.”

A Vatik�n elfogadta a bocs�natk�r�st. Sokszor rosszul id�zt�k, amit azt mondta: „nagyobbak, mint J�zus”, amir�l sokan azt hitt�k, �gy �rti, hogy a Beatles jobb, mint J�zus.

A Beatles hamarosan befejezte a turn�z�st (1966. augusztus 29-�n, a san franciscoi Candlestick Parkban), �s st�di�zenekark�nt folytatt�k. A nyilv�nosan el�adhat� dalok �r�s�nak k�nyszere n�lk�l egyre bonyolultabb hangz�sokat siker�lt felfedezni�k.

Lennon �s csal�di probl�m�i

Ma m�r sokan tudj�k, hogy Lennon n�h�nyszor meg�t�tte Cynthi�t, m�g kapcsolatuk elej�n. A Beatlem�nia fokoz�d�sa �s a turn�k okozta stressz csak n�velte a fesz�lts�get. Fi�t�l, Juliant�l is t�vol volt, aki bar�ti viszonyban volt Paul McCartneyval. Ahogy k�s�bb mondta: „Sosem akartam tudni, milyen volt velem az ap�m. Sokszor nagyon rosszul esett amiket r�lam mondott - p�ld�ul, egy whiskeys�vegb�l j�ttem ki egy szombat este. Meg ilyenek. - Hol van ezekben a szeretet? Sokszor ment�nk el Paullal valahov� - t�bbsz�r, mint az ap�mmal. Nagyon j� bar�tok voltunk, sokkal t�bb k�pen vagyok vele, mint ap�mmal.”

Meg kell jegyezni, hogy a „Mother” c�m� dalban John mag�t is okolja, ami�rt nem nevelte rendesen a fi�t.

A Beatles feloszl�sa

A kudarcba fulladt Get Back/Let It Be felv�telein nem javult a n�gy zen�sz kapcsolata. Miut�n 1969 nyar�n mindketten megs�r�ltek egy sk�ciai aut�balesetben, Lennon �gy int�zte, hogy Yoko folyamatosan vele legyen a st�di�ban a Beatles Abbey Road c�m� album�nak felv�telein. Egy nagym�ret� �gyat toltak be a st�di�ba, hogy ne kelljen elv�lniuk egym�st�l. Ez az album volt a zenekar utols� csiszolt, egyes�lt munka eredm�ny�nek min�s�thet� lemeze �s kiad�sa ut�n, 1969 �sz�n �gy t�nt, hogy a tagok csendesen b�cs�t vettek egym�st�l. Utolj�ra 1969. augusztus 20-�n voltak mind a n�gyen egy�tt a st�di�ban.

Lennon elhat�rozta, hogy feloszlatja a zenekart, de a t�bbiek lebesz�lt�k arr�l, hogy a nyilv�noss�g el�tt ilyesmit mondjon. Miut�n McCartney megtudta, hogy a Get Back felv�telein k�sz�lt anyagokat kiad�sra k�sz�tik el�, komoly vita kezd�d�tt k�zte �s Lennon k�z�tt; Lennon ugyanis maga ruh�zta fel Phil Spectort a felv�telek kezel�s�nek jog�val. McCartney 1970. �prilis 10-�n sajt�k�zlem�nyben tudatta a nyilv�noss�ggal, hogy kil�p a Beatles-b�l, �s a zenekar feloszlik. A feloszl�s jogilag csak valamivel k�s�bb k�vetkezett be, Lennon �s McCartney kapcsolat�nak itt v�ge lett; b�r r�viddel Lennon hal�la el�tt kib�k�ltek.

A gyilkoss�g

<v:imagedata o:href="http://hu.wikipedia.org/skins-1.5/common/images/magnify-clip.png" src="file:///C:\DOCUME~1\LUCZVI~1\LOCALS~1