Freddie Mercury
Farrokh Bulsara 1946. szeptember 5-én született a kelet-afrikai Zanzibárban (1964 óta Tanzánia része). A szülők nevei elég egzotikusan csengenek: Bomi (az apa) és Jer Bulsara, nővérét Kashmir-nak hívták. A család a farszi etnikumhoz tartozott, mely egy szórvány népcsoport, Iránban élnek belőlük a legtöbben. Vallásuk a zoroasztrizmus. (Freddie temetése is e vallás szerint történt).	Freddie szülei társaságában
Egy győztes meccs után	Freddie gyerekkora nagy részét Indiában töltötte Bombay közelében (Panchgani), az ottani Szt. Péter katolikus kollégium diákjaként. Maga az iskolaigazgató tanácsolta szüleinek, hogy taníttassák az akkor hétéves gyereket zongorázni. Az iskolai színjátszó körnek és az énekkarnak is tagja volt. Állítólag nem szerette a krikettet, viszont annál inkább a boxot, és a pingpongot.
1958-ban négy iskolai barátjával megalakították a Hectics nevű zenekart, Freddie (így hívták társai) nem énekelt, az ő posztja a zongora volt. A Hectics igazi rock'n'roll zenekar volt (gitár, dob, zongora, ének), a kor slágereit játszották (Little Richard, Elvis Presley, Fats Domino...), és az iskolán belül fel is léptek.
Londoni tanulmányai idején	1964-ben - 18 évesen - költözött családjával Middlesex-be a politikai helyzet "fokozódása" miatt. Korán kijelentette, hogy ő belőle sztár lesz - mitöbb - legenda. Az Ealing College of Art-on grafikát tanult, és Tim Staffel révén ismerte meg a Smile-t.
Az 1969-es év igen mozgalmassá válik számára (ekkor 22-23 éves). Egy Ibex nevű blues együttes tagja lesz, immár énekesi poszton. Az Ibex először (még Freddie nélkül) 1969. május 23-án lép fel. Augusztus 13-án egy Penke nevű kis vidéki városban egy helyen lépnek fel a Smile-lal, és Freddie itt találkozik az Ibex-szel. Freddie nagyon lelkes, és hamar megtanulja a repertoárjukat (Cream, Led Zeppelin, Hendrix), és tíz nap múlva már az Ibex énekeseként lép fel a Bolton-i szinházban, egy több zenekaros rendezvényen. Az eseményt egy Freddie-ről készült fotó illusztrálja a helyi lapban. Másnap szabadtéri koncerten lép fel a Bolton-i Queen-s Park-ban. Az Ibex tagjai tervezgették a jövőt, sokat gyakoroltak új dalokat és saját szerzeményeket.
	Szeptember 9-én Liverpoolban egy Sink Club nevű helyen lépnek fel egy egyetemi partin. Ez az utolsó fellépésük, és erről létezik egy 35 perces felvétel is. Játszottak három Cream, két Hendrix dalt, egy-egy Led Zeppelin, Beatles, Presley dal mellett egy Freddie szerzeményt is.
Történetesen a Smile is Liverpoolban játszott aznap, csak egy másik helyen. Roger és Brian dolguk végeztével átruccantak a "Sink"-be és Freddie-vel előadtak pár dalt: Crossroads (Cream), Vagabound Outcast. Ez azonban már nem fért arra a bizonyos magnószalagra, pedig valóban "történelmi" alkalom volt...
	Októberben Freddie nagy nehezen rávette társait, hogy legyen a nevük Wreckage. Ezzel egyidőben egy-két tag kicserélődött. Új dobosuk (Richard Thompson) valamikor Brian zenésztársa volt az 1984-ben. A Wreckage zeneileg magasabb színvonalat képviselt mint az Ibex. Első koncertjüket 1969. október 31-én adták az Ealing College-on. Egy saját számuk maradt csak fenn magnószalagon, de volt több is, például egy Lover nevű Freddie szerzemény, ebből lett később a Queen Liar című száma. Rövid pályafutásuk alatt több koncertet is adtak.
Freddie ekkoriban szerelte le először a mikrofontartó állvány felső részét, ami jellemző szokásává vált. Az év végére a csapat tagjai szétszéledtek. Freddie a Melody Maker egy hirdetésére jelentkezve került a Sour Milk Sea nevű blues-orientált formációba 1970 elején. Csak egyszer lépett fel velük, március 20-án Headingtonban. A Sour Milk Sea ugyanis gyors bomlásnak indult, feloszlott. A Smile is a végóráit élte, mivel Tim elvesztette a türelmét. Egy progresszívabb együtteshez, a Morgan-hez csatlakozott (albumok: Nova Solis, The Sleeper Wakes (Brown Out)), később más formációkban is felbukkant.
A Queen a kezdeti időkben	Miután Freddie dobbantott a régi együtteséből, csatlakozott Brian-hez és Roger-hoz. Az új nevük 1970. tavaszán némi vita után QUEEN lett. Elkezdték tervezgetni a jövőt, és basszusgitárost kerestek. Az első két-három bőgős nem vált be, de kisebb koncerteket már velük is adtak. 1971-ben egy bulin találkoztak egy újabb basszgitáros jelölttel, akit John Deacon-nak hívtak.